A nemzeti parkban nem etetik, de nem is lövik a vadakat (Békés Megyei Hírlap)

2008. január 16.
A nemzeti park saját vadászterületei
TRÓFEÁK A pontozásnál sok mindent figyelembe vettek, a legsúlyosabb őzagancsért másfél milliót fizettek x Átlagos vadászidényt zárnak megyénk vadásztársaságai. Ezzel együtt akadtak olyan szép agancsok is, melyekért másfél millió forintot fizettek a vadat elejtő bérvadászok az illetékes vadásztársaságnak.
Kedden ismét szép trófeákat vittek be a megyei bírálóbizottsághoz, mely egy nemzetközileg használt trófeabírálati számítógépes program alapján pontozza a felhozatalt. Nemes János vadászati felügyelő elmondta: a tömeget, a szárhosszt, a szemág hosszát, a rózsát és a szárak körméretét egyaránt pontozzák. Ehhez jön még a színért, a csipkéért és a lapátokért kapott pontszám. Nemes János kiemelte: 160 ponttól bronz, 170-től ezüst- és 180-tól aranyérmes egy trófea. A bírálat része még a vad korának meghatározása. Békés megyében Gyula térségében országos szinten is meghatározó, jó minőségű dámszarvasállomány él. A vadgazdálkodás szempontjából speciális helyzetben vannak a Körös-Maros Nemzeti Park azon területei, melyeken nem a vadásztársaságok, hanem maga a park igazgatósága gyakorolja a vadászati jogot. Mintegy 7300 hektárról van szó Dévaványa, Kardoskút és Szabadkígyós térségében. Itt a különböző védett madarak (túzok, daru) nyugalmát zavarná a puskalövés, ezért a nemzeti park bérvadásztatást sem folytat - tudtuk meg Parczen Balázstól, a park területfenntartási és őrszolgálati osztályvezetőjétől.
Kizárólag akkor ejtünk el egy-egy állatot, ha az valamilyen-fertőző betegségben szenved, illetve ha védekeznünk kell a káros túlszaporodás ellen. Például, ha nagyon sok a nyúl, akkor megeszik a túzok eleségéül szolgáló repcét A rókák az immunizálás miatt szintén elszaporodtak, és gyakran felfalják a túzoktojásokat (ahogyan a szürke varjak is), ezért időnként itt is ritkítanunk kell az állományt - hangsúlyozta Parczen Balázs.
Hozzátette: mivel nem cél a vadszaporítás, ezért az állatokat nem is etetik, a természetre bízzák az egyensúly fenntartását.
A gyengébb állatok tehát a kemény télben elhullanak.
A védett állatok részére ugyanakkor olyan növényeket -  például cirkot, repcét, káposztát — ültetnek, amelyek segítik a téli táplálkozást. Ha olyan vastag és kérges a hóréteg, hogy az állatok már nem tudják az eleséget kikaparni alóla, akkor munkagépekkel eldúrják a havat. Erre ezen a télen még nem volt szükség.
Hasonló a helyzet a Szarvasi Arborétumban is: nem etetik, de nem is bántják a vadakat. A szép számban előforduló őzek azonban gyakran megrágcsálják a bokrokat, cserjéket. Hanyecz Katalin, a tájképi kert igazgatója elmondta: dróthálókkal és hálóba csomagolt emberi hajjal is védekeznek ellenük. Az őzek ugyanis nem bírják az emberi haj szagát, ha megérzik, akkor inkább lemondanak az eleségről és odébbállnak.      LL-Ny. L