A biomassza-erőműveké a jövő? - Nem csak termelni, tárolni is kell az energiát
Körkép (nz) - Szalmaégetéssel is lehet energiát termelni, ezt régóta tudjuk. A viszonylag egyszerű elven működő erőmű a magyar mezőgazdaság terményhulladékaiból kíván környezetkímélő módon energiát előállítni. De mit mondanak erről a szakemberek?
Az Európai Unió tervei szerint 1990 és 2020 között 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást, és ugyancsak 20 százalékkal növelni a megújuló erőforrásokból szármázó energia arányát, az öreg kontinensen.
A számos alternatíva közül hazánkban is egyre több szakember a biomasszát égető erőműveket helyezi előtérbe. A környezetbarát energiatermelés egy égetéses módszert alkalmazó erőmű esetén eléggé furcsán hangozhat. Pedig: a biomassza-erőmű elve, hogy az elégetett növényi eredetű tüzelőanyag nem juttat több szén-dioxidot a légtérbe, mint amennyit a növény megkötött. Azaz: éves viszonylatban nem nő a levegő szén-dioxidtartalma. A fosszilis tüzelésű erőművek üzemeltetése során ezzel ellentétben az a szén-dioxid-mennyiség szabadul fel, ami évmilliárdokkal ezelőtt használódott el.
A biomassza-tüzeléses eljárás Európa-szerte népszerű. Dániában és Angliában már több erőművet építettek ilyen technológiára. Az ilyen fűtéséhez hazánkban is fejlesztenek úgynevezett energiafüvet, de a szalma is tökéletes fűtőanyag lehet.
Dr. Nagy László agrármérnök lapunk kérdésére elmondta: a biomasszának több típusa van, a lágy szárú növényektől egészen a fákig. Az egyik legjobb energiafű a pántlika, ami egy tarackos gyomnövény. Akár háromméteres magasságra is megnő, és mert évelő növény, ezért a telepítési költségek hamar megtérülnek. Betakarítást követően bálázható és elégethető az erőművekben. A pántlika egyik előnye még, hogy jól tűri a szélsőséges környezeti hatásokat, nem igényel jelentős vegyszeres védelmet sem - tájékoztatott dr. Nagy László. Nedvesebb területeken jó megoldás lehet a nádfélék, a fűzfélék termesztése - ezeket az erőművek számára Svédországban termesztik jó eredményekkel. Az akác és a nyár is jó alternatívát jelenthet tüzelőanyagként, ám ezen növények úgynevezett forgási ideje 10 éves is lehet. Az EU támogatásokkal ösztönzi ezen növények termesztését. Természetesen, a megfelelő tápanyag visszapótlására a maximális termésátlag és talajmegóvás érdekében itt is szükség van.
Sárközi Imre, a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség alelnöke - több biomassza tüzelésű erőmű szakmai tanácsadója - azt nyilatkozta, hogy mivel hazánk hagyományosan agrárország, és a termőterületek kihasználtsága az utóbbi időszakban csökkent, jó alternatíva lehetne az
energianövények termesztése. Egy átlagos erőmű éves kiszolgálása megoldható lenne 3-8 ezer hektáros termőterületről. A gabonaszalmát, a kukorica- és napraforgószárat, az energiafüveket lehetne hasznosítani. A leglényegesebb szempont pedig a környezetkímélő energiaszolgáltatás - emelte ki Sárközi Imre.
Nem csak az energiatermelést kell a középpontba helyezni — hangsúlyozta Sárközi Imre. Az energiafelhasználás ciklusonként megugrik, illetve lecsökken. Példaként említette a szakember, hogy hétvégéken kevesebb a fogyasztás. Ezt az erőművek kapacitásának is követnie kell, azonban a ciklikusság nem tesz jót semmilyen erőműnek. Az egyenletes termelés biztosítása a szivattyús energiatárolás lehetne. Ennek lényege, hogy a fölösleges energiával két mesterséges tó között vizet szivattyúznának, és a nagyobb energiaigény esetén egyszerű vízerőműként „rásegítenének" a rendszerre.
Mózes Szabina, a Greenpeace környezetvédő mozgalom magyarországi szóvivője szerint hosszú távon csakis a zöld- és a megújuló energiával szabad a világ energiaszükségletét kielégíteni. A mozgalom legutóbbi felmérései szerint a magyar lakosság nincs tisztában az alternatív és a környezetkímélő energiaforrásokkal - sokan még most is a hajtógázos dezodorokat tartják a legveszélyesebbnek a környezetre. Az ismeretanyagok bővítésére pedig mindenképp szüksége lenne - tette hozzá Mózes Szabina.