A kártevők „ütemterv" szerint támadnak, a beteg fákat ki kell vágni
Megdöbbenésüknek adtak hangot az Írottkőre látogató turisták: nem értik, miért kell kivágni a Kőszeg környéki lucfenyőket. Az ok nyilvánvaló és szomorú egyben, a vasi és zalai fenyveseket szú támadta meg. A törvény értelmében ilyenkor el kell végezni az úgynevezett egészségügyi fakitermelést, mert különben megfertőződik az egész erdő. Hazánk erdeit hol az aszály, hol a fagy, hol a tűz, hol a kártevők pusztítják.
Tavaly fekete évük volt az erdőknek, több mint 10 ezer hektár veszett el a legkülönbözőbb okok miatt.
Magyarországon több figyelőrendszer működik az erdők egészségügyi állapotának nyomon követésére, a technika a várható károsításról is prognózist ad. Vannak azonban kivédhetetlen dolgok. Szepesi András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti osztályának szakmai főtanácsosa emlékeztetett a tavalyi súlyos aszályra, amely jelentős levélvesztést okozott az erdőkben, csökkent a fák ellenálló-képessége is. A szakemberek mércéje szerint, ha a lomb negyedénél több hiányzik, akkor már veszélyről beszélünk. Ez az arány tavaly növekedett, leginkább a nedvességigényes bükk és gyertyán sínylette meg a szárazságot, de a több csapadékot igénylő akác sem „díjazta" az aszályt. A szárazság főként a frissen ültetett és a fiatal erdőkben okozott komoly károkat, 4500 hektár ment így tönkre, a kárt milliárdokban mérik.
Nem kímélte a fagy sem a hazai erdőket. A kései, rügyfakadás utáni fagyok 6000 hektárnyi területen pusztították el vagy okoztak sérülést a fiatal fáknak. Az aszály jót tett a rovarok szaporodásának is. A nyugat-dunántúli lucfenyők megbetegedését szú okozta. Ilyenkor csupán egyetlen módon lehet elkerülni a fertőzést, ki kell vágni a megtámadott fákat. A fertőzés 1500 hektár területet érint, az egészségügyi termelés immár négy éve folyik az érintett erdőkben. Szepesi András megnyugtatásul közölte, hogy a kivágott fákat maradéktalanul pótolják, sőt nagyobb számú fa kerül a helyükre.
A néhány évvel ezelőtti gyapjaslepke-invázióra utalva elmondta, hogy ennek a kártevőnek 5-7 évenként ismétlődő tömegszaporodása évezredek óta ismert. A három-négy évvel ezelőtti tömegszaporodás jóval nagyobb volt a korábbiaknál. Míg azelőtt átlag 35 ezer hektárnyi erdőt özönlöttek el gyapjaslepke hernyói, három éve 280 ezer hektár vált a károkozók martalékává. A már említett periódusok miatt egy-két évig nem kell félnünk ilyenfajta támadástól - mondta a szakember. Ám a károkozókat soha nem lehet véglegesen kiirtani, arról nem is beszélve, hogy a védekezés drágább, mint az új fák telepítése - mondta a főtanácsos. Horváth Ildikó
Háromezer hektár égett le
Nagy pusztítást végzett tavaly a tűz is, az átlagos évi 500-1000 hektárral szemben 3000 hektáron pusztított erdőtűz. Idén már január 28-án fellobbantak a lángok a Tolna megyei fás-erdős Medina-Szőlőhegyen. Akkor az erdő mintegy kétszáz méteres sávban égett.