Nem egyszerű erdőgazdálkodási jogsértésről, hanem a környezetkárosítás bűncselekményéről is szó van a Bács-Kiskun megyei illegálisan szervezett fakivágások ügyében - nyilatkozta a Petőfi Népének dr. Nánási László megyei főügyész.
A kettő között pedig nagy a különbség. Az erdőt a saját tulajdonosa sem vághatja ki az erdészeti hatóság engedélye nélkül - ami környezetvédelmi érdek - ha mégis megteszi, erdőgazdálkodási bírságot szabnak ki rá. Ez nem büntetőjogi szankció, a közigazgatási eljárás keretein belül intéződik az ügy. Ha az erdőtulajdonos nem tud fizetni, a jogsértés tényleges elkövetői pedig röhögnek a markukba.
Ezt a „konstrukciót" használta ki az ügyészség szerint a kiskunhalasi M. József, akinek a szerepét sikeresen tudták „körbenyomozni". Nincstelen, lecsúszott egzisztenciájú személyek nevében vásárolt erdőket úgy, hogy hivatalosan nem ő lett a tulajdonos. Ezután az erdő területét kopaszra vágatta, kitermelve 21 ezer köbméter fát. A tulajdonosok megkapták az erdőgazdálkodási bírságot, amit persze lehetetlen behajtani rajtuk. Az erdőirtás az ügyészség szerint olyan méreteket öltött - amit ökológiai szakértő is megerősített -, hogy környezetkárosítás történt, ami bűncselekmény. Ez a megközelítés pedig már lehetőséget ad arra, hogy ne a „tulajdonos", hanem a tényleges elkövető ellen induljon eljárás. A kiskunhalasi ügyészségen így környezetkárosítás vádjával készült el a vádirat. Ötvenegy embert állítanak bíróság elé. Azokat is felelősségre vonják, akik a láncfűrészt kezelve végrehajtották a fakivágásokat, vagy az adásvétel körüli okiratok hamisításában vettek részt. Halas, Tompa, Fülöpjakab és Tabdi térségében 150 hektár erdő jogellenes kivágása történt így meg, az élővilág pedig a szakértők szerint több helyütt is helyrehozhatatlanul károsodott. Ebben az esetben a környezetkárosításért akár nyolc év szabadságvesztés is kiszabható. Balai F. István
Bekeményített az ügyészség
KÉT NAGYSZABÁSÚ Bács-Kiskun megyei vádemelést is bejelentett a minap az ,. ügyészség. Tegnapi számunkban a Németországból tonnaszám idehordott szemét ügyében megszületett vádiratról, mai lapunkban pedig az illegális fakivágások remélt büntetőjogi megoldásáról számolhattunk be. NOHA A KÖZVÉLEMÉNY haragját a szemét váltotta ki inkább, a kettő közül az utóbbi, vagyis a fakivágások elleni fellépés az érdekesebb. Mindkét ügy összefügg környezetvédelemmel. A határban széthordott hulladék emellett az önérzetünket is sérti, hiszen más szemetét hozták a mi portánkra. MÁSOK VISZONT úgy vágtak ki 150 hektár erdőt, hogy egyetlen lépést sem tettek az újratelepítés érdekében, s ezt súlyosabb környezetkárosításnak vélem. Ok a levegőt veszik el előlünk. Az ügyészek is úgy látják, hogy nem csupán erdőgazdálkodási jogsértés történt, hanem bűncselekmény. Magam azért szurkolok, hogy a mértéktartóan és tárgyilagosan eljáró bíróság is ezzel értsen egyet, az elkövetők pedig nyerjék el méltó büntetésüket. AZ UTÓBBI NAPOKBAN született néhány olyan szigorú bírósági ítélet - Bács-Kiskun megyei és országos ügyben egyaránt -, amely már ellentmond annak, hogy ebben az országban gátlástalan szélhámosok és bűnözők mindent megtehetnek. Remélem, hogy ez a tendencia folytatódik. Balai F. István
A tényállás a bűntető törvénykönyvben:
„AKI A FÖLDET, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit Jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti, olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, ...vagy nem • állítható helyre", elköveti a környezetkárosítás bűncselekményét.