Kondorfa - Akár örülhetnének is a gazdák az őszi vetésnek, de az őzek és a szarvasok megkeserítik a kondorfaiak életét. Nagy Miklósnak is sok bosszúságot okoz a földjein kószáló vad.
- Akkora a baj, hogy muszáj volt magukhoz fohászkodni - emeli meg sapkáját az alvégi porta udvarán Nagy Miklós. Aztán a 71 éves férfi feltessékel minket a speditér bakjára, ő maga felpattan a Ferguson traktorra, hogy megmutassa, mi a helyzet a határban. Az ősszel elvetett, annak rendje és módja szerint előbújt búzának akár örülhetnének is a kondorfai gazdák, de leszállni se kell a bakról, anélkülis látjuk, hogy az őzek és a szarvasok is nagy kedvüket lelik a zöldellő vetésben.
Szinte nincs olyan földrészlet, ahol ne látnánk a földeken kószáló vad lába nyomát.
- Hétezer forint volt a vetőmag mázsája, 11-12 ezret költöttem műtrágyára, 300 forintba kerül egy liter gázolaj. A termést meg leshetem - kesereg a házigazda, aki bevallja, hogy 43 évnyi „szolgálat" után 48 ezer forint a nyugdíja.
- Nem szégyellem, hiszen nem nekem kellene szégyenkezni emiatt, de muszáj a nyugdíj mellett gazdálkodni. Csikók, tehenek is vannak a háznál. Utóbbit dühében vette Nagy Miklós: amikor megtudta, hogy a boltban 220 forintért adnak egy liter gyenge tejet, menten leutazott Pápára, s vásárolt egy tehenet. Annak legalább megalszik a teje, na, nem mintha azon élnék - jegyzi meg mosolyogva.
De vissza a földhöz: a lucernában, a tritikáléban és az őszi búzában is nagy kárt tettek az őzek és a szarvasok. Ráadásul a tavalyi ősz csapadékos volt, a talaj nedves, így a vad még nagyobb kárt tesz a vetésben. A kondorfaiak hozzászoktak már a vadkárhoz, ám ennyire durva még sosem volt a helyzet. Ez részben azzal magyarázható, hogy tavaly nem folyt vadgazdálkodás a környéken, a „vadászterületek" felosztása ugyanis nem ment egyszerűen, és a viták miatt elhúzódott a döntés. Most több vadásztársaság fennhatósága alá tartozik a Kondorfa környéki terület, Nagy Miklósnak a Nyugat Vadásztársasággal kell egyezkednie. A férfi három héttel ezelőtt be is jelentette a kárt, de - mint mondja - azóta feléje se néznek. Márpedig az idő múlik, a nyomok pedig eltűnnek - érvel a gazda. - Ha nekem felelnem kell azért, ha valakit megharap a kutyám, akkor a vadásztársaság is figyeljen a vadjára - summázza véleményét.
A Nyugat Vadásztársaság elnökétől, Henrik Istvántól megtudtuk, hogy munkatársuk a napokban felkeresi a kondorfai károsultakat, és remélhetőleg sikerül egyezségre jutniuk a gazdálkodókkal. NAGY ILDIKÓ