Még az egységes vagyonkezelő szervezetet is meglepte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapelőtti bejelentése, miszerint elindítaná új tulajdonosi programját, amely alapján a lakosság kedvezményesen részesedést vásárolhatna állami cégekben.
Szakemberek szerint ez a modell már bizonyítottan működésképtelen, ráadásul a külföldi tőke későbbi megjelenése nemzetstratégiai aggályokat is felvetne.
Szinte kivétel nélkül mindenkit meglepett Gyurcsány Ferenc hétfőn bejelentett új tulajdonosi programja, azt sugallva, hogy a felvetés kampányszerű. Információink szerint még az újonnan létrejött vagyonkezelő szervezetnél is többeknek meg kellett nézniük felvételről a miniszterelnök beszédét, hogy megtudják, miről is szól az elképzelés. Az előkészítetlenséget támasztják alá Markó Andreának, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjének - aki nem mellesleg tagja a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak (NVT) is - egy sajtóeseményen elmondott szavai: most kezdenek el gondolkodni a program megvalósításának részleteiről. Markó utalt arra, hogy kész koncepcióval nem rendelkezik a tárca, így a vagyonkezelő sem. Ez pedig azért érdekes, mert az NVT már csaknem két hónapja dolgozik a középtávú vagyonstratégián. A Kormányszóvivői Iroda viszont hétfőn még ezt közölte az MTI-vel: „A készülő középtávú stratégia az új tulajdonosi programmal összefüggésben állapítja majd meg az értékesíthető vállalatok körét."
A kormányfő hétfőn arról beszélt, bármely magyar állampolgár pár ezer forint befektetéssel akár százezer forint értékű vagyonra is szert tehet állami társaságok részvényeiből, s ehhez akár adócsökkentéssel is segítséget nyújtanának. A program célja az lenne, hogy a kisbefektetők hosszú távon megtartsák az állami cégben szerzett részesedésüket.
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese általánosságban nem tartja rossz ötletnek az elképzelést, ám az állampolgárok számára sikeres megvalósíthatóságát megkérdőjelezi. - Ha a Szerencsejáték Zrt.-t vagy a Magyar Villamos Művekhez (MVM) hasonló nyereséges társaságot vinnének a tőzsdére, akkor semmilyen garancia nincs arra, hogy nem ugyanaz történik, mint régebben a kárpótlási jegyek esetében - fejtette ki lapunknak, utalva arra, hogy a kisrészvényesek a gyors készpénzszerzés reményében esetleg hamar túladnak majd olcsón megvásárolt részesedésükön - esetleg külföldi -nagybefektetők javára. Persze elképzelhető az is, hogy a kormány a kedvezményt ahhoz köti, hogy az állampolgár hosszú távon megtartsa az értékpapírt. Ebben az esetben viszont Bencze Izabella szerint az lenne aggályos, ha olyan cégeket vinnének a parkettre, mint a MÁV vagy a Volán-társaságok, melyek hatalmas veszteséggel működnek. - Ilyen cégek részvényei felvásárlása esetén az állampolgárok elveszthetik a befektetéseiket - tette hozzá. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy állami ingatlanokat vonjanak be a programba alapok formájában, ez viszont szerinte ugyancsak hazardírozás lenne a lakosság pénzével, bár ez nyilván attól függ, milyen elemek kerülnének bele a kalapba. A volt vezérigazgató-helyettes úgy véli, a részvényvásárlás főként azoknak éri meg, akiknek amúgy is sok pénzük van.
- A miniszterelnök által felvetett gondolat két évtizeddel ezelőtt széles körben elterjedt, de a világon sehol nem működött - nyilatkozta Csaba László közgazdászprofesszor az Info Rádiónak. Szerinte nincs oka annak, hogy most kellene az állami vagyont osztogatni. Arról továbbra is csak találgatások láttak napvilágot, hogy mely cégek jöhetnek szóba. Ezek között legtöbbször az MVM-et, a Szerencsejáték, a Magyar Posta, az Állami Autópálya Kezelő és a MÁV Zrt.-t vagy esetleg az erdőgazdaságokat említik.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint a tulajdonosi programban fontos csatorna lehet a hosszú távú befektetési számla. A konstrukció lényege, hogy az állampolgárok egy elkülönített befektetési számlára helyezhetik el megtakarításaikat, ahonnét részvényekbe és egyéb befektetési formákba fektethetnek. Ha a megtakarító öt évig a számlán tartja a pénzét, mentesülne az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól.
SZIVÁROGTATÓ BENNFENTESEK? A miniszterelnök hétfői beszéde előtt pár órával közölte a Forestpress erdészeti sajtóügynökség, hogy tőzsdére viszik a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került tizenkilenc állami erdészeti részvénytársaságot. Elvileg ez előre látható volt, mivel a vagyonkezelő agrárportfolióért felelős vezérigazgató-helyettesének előírt feladata többek között „a mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytató társaságok értékesítésének előkészítése." Az erdészetekről már tavaly született egy kormány-előterjesztés, amit később csendben visszavontak. Ebben olyan felvetés is szerepelt, miszerint 35-36 ezer hektár erdőterületet kellett volna átadni a nemzeti parkoknak. A nagyarányú erdőelvitel a társaságok némelyikét - például a Dalerd Zrt.-t -a felszámolásba kergette volna. Nem nehéz elképzelni, hogy ezt követően, hivatkozva a veszteségekre, az állam az erdőgazdaságokat is értékesíteni kívánta. Az erdészeti társaságok jelenleg mintegy 970 ezer hektárnyi erdőt kezelnek. Dékány Loránt