Az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) becslések szerint 1500 milliárd forintos állami társasági vagyonrész eladását jelentheti, bár a felkínált részvénycsomag pontos összetétele csak március végét követően alakulhat ki. Addigra elkészül az állami vagyonleltár is.
A bejelentés sokaknak meglepetést okozott, a tőzsde már évek óta várt erre a lehetőségre, ám míg a részletek nem látnak napvilágot, csak találgatni lehet. A módszer azonban nem új, annak sikerét már számos nemzetközi példa is igazolja.
Bár ma még csak találgatni lehet, hogy a miniszterelnök mely társaságokra gondolt, de alaposan leszűkíti a számba jöhető társaságok számát, hogy tőzsdei bevezetésre csak a nyereséges cégek alkalmasak. így kiesik például a MÁV Zrt. vagy a főváros tulajdonában lévő BKV Zrt. Ugyanakkor minden bizonnyal tőzsdeérettnek bizonyulhat az MVM Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és esetleg a Magyar Posta Zrt., valamint egyes állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok is. A mostani előzetes elképzelések szerint, ha az állampolgárok részvényhez juttatása megtörténik, az állam akkor is megtartja többségi tulajdonát.
A tartósan állami tulajdonban maradó cégekről szóló törvény szerint az MVM Zrt-ben 75 plusz egy szavazatnyi tulajdonát kívánja megtartani a magyar állam, és ugyanekkora részarány szerepel a Magyar Posta Zrt.-nél is. A Szerencsejáték Zrt. esete érdekes, mert itt a törvény a 100 százalékos tulajdon megtartását írja elő. Az ÚTP megvalósulása természetesen azt feltételezi, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó cégekről szóló jogszabályt ennek szellemében módosítani szükséges.
A legkönnyebb helyzetben az MVM Zrt. esetében van az állam. Itt ugyanis 99 százalékos tulajdonnal rendelkezik, amely egy tömbben van. Az árampiac vezető társasága már a stratégiai tervét is úgy alkotta meg, hogy a 2009-es tőzsdei bevezetéssel számol. A hazai áramszolgáltatókat privatizációjukkor ugyancsak bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, és akad köztük olyan is, amellyel jelenleg is kereskednek, másokat kivezettek Az áramszolgáltatók azért is jó példaként szolgálnak, mert ezeknél is szerepeltek a tulajdonosok között kisrészvényesek, mégpedig úgy, hogy kárpótlási jegyért cserébe lehetett részvényt jegyezni. A kistulajdonosok nem is jártak rosszul, mert a hosszú távú befektetések ideális papírjainak tartják általában az áramrészvényeket. Igaz, hogy kiemelkedő árfolyam-emelkedés ritkán fordul elő, de az olyan stabil cégeknél, mint az MVM Zrt., rendszeres osztalékfizetésre teljes joggal lehet számítani. A vezető árampiaci szereplő jövője alapvetően a politikai akarattól függ, amit jól példáz az is, hogy a miniszterelnök a parlamentben vázolta fel az ÚTP-ről szóló elképzeléseket. A dolgok jelenlegi állása szerint a kormánypártok a 25 százalékos mínusz egy részvény részvénypakett eladását látják reálisnak.
Az MVM Zrt. a közelmúltban megerősödött. Mint ismeretes, a főváros eladásra kínálta fel a birtokában volt 10 százalékot kis mértékben meghaladó Elmű részvénycsomagját. A piac azt várta, hogy a Budapestet és az agglomerációt ellátó áramszolgáltató részvénypakettje a társaságban már érdekelt német RWE lesz. Az előzetes elképzeléseket azonban felülírta az a tény, hogy az MVM Zrt. lett az Elmű-csomag tulajdonosa. Előzetes adatok szerint a társaság tavaly hozzávetőleg 40 milliárd forintos profitot realizált. Az idei esztendőre még ennél is magasabb, 100 milliárdot elérő nyereségre számítanak.
Az MVM Zrt. értékei közé tartozik, hogy állandó beszállítója a Paksi Atomerőmű, amely Magyarországon a legolcsóbban állítja elő a villamos energiát, és a hazai szükséglet 40 százalékát képviseli.
Az MVM-től megtudtuk: a cégcsoport vezetése azt tekinti feladatának, hogy - függetlenül a tulajdonosok összetételétől, amelyre nincs befolyása - minél sikeresebben működtesse a társaságot. Egyebek mellett ennek a szemléletnek a következménye, hogy a tavalyi évben csoportszinten mintegy 40 milliárd forint eredményt ért el a vállalategyüttes. Az MVM csoport vezetőségének az is a törekvései közé tartozik, hogy ; a cég belátható időn belül tőzsdeképessé váljon - mondták el a társaságnál.
Feltehetően az ÚTP keretében értékesítik majd a Szerencsejáték. Zrt. (SZRT) részvényeinek egy részét is. Á hazai szerencsejáték-monopólium annak ellenére szinten tudja tartani a bevételeit, hogy a lakosság jövedelme 2007-ben gyakorlatilag nem növekedett. A cég értékesítése régóta napirenden van, azonban gyakran éles politikai ellenállásba ütközött, mert elsősorban ellenzéki oldalról kifogásolták, hogy a biztos bevételt nyújtó társaság idegen kézre kerüljön. A vagyongazdálkodás stratégiai terveiben az szerepel, hogy legkésőbb 2010-ig teret engednek más hasonló tevékenységet folytató cégeknek. Az EU ugyanis kifogást emelt az ellen, hogy a magyar állam olyan társaságot üzemeltet, amelynek a piacon egyeduralkodó szerepe van.
Ugyancsak sor kerülne az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. privatizációjára is. Winkler-Virág András, az ÁAK szóvivője lapunknak elmondta: a cég vezetése már évek óta készül erre. Korábban többféle elképzelés született a vállalat, illetve annak egy részének a magánkézbe adásáról. A legutóbbi tervek szerint 2009 második felében kezdődhetne el a részvények értékesítése. A gazdasági tárca eddigi elgondolása szerint a privatizáció több lépcsőben menne végbe. Az első ütemben tőzsdei úton jutna a befektetőkhöz a cég részvényeinek kevesebb mint 50 százaléka. Szakértők szerint az ÁAK értékét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Az ugyanis óriási értéknövekedést jelenthet, ha a közeljövőben ez a vállalat szerez több évtizedre jogot a hazai autópálya-hálózat működtetésére, valamint részt vehetne a későbbiekben bevezetendő elektronikus útdíj szedő rendszer üzemeltetésében. A vállalat árbevétele idén várhatóan meghaladja majd a 40 milliárd forintot.
A Magyar Posta neve is felmerült a találgatások között, ám annak megvalósulását jóval esetlegesebbként emlegetik.
Nem lenne szerencsés az állami erdők privatizálása
Hazánkban 1,2 millió hektár az állami erdők területe, míg a magánerdőké 800 ezer hektár - nyilatkozta a Népszavának az Országos Erdészeti Egyesülés elnöke. Pethő József elmondta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működési szabályzatában valóban van félreérthető szövegezés, amely az erdővagyon felértékeléséről és értékesítéséről szól, ám az erdővagyont nem lehet és nem szabad egyetlen szolgáltató vagy ipari céghez sem hasonlítani.
Bevinné az erdőbe az állampolgárt, aki azt javasolná, hogy vegyen állami erdészeti részvényeket - fogalmazott Pethő József. A 22 erdészeti társaság 57 erdőterületen gazdálkodik, s ezek gazdasági, környezeti és jóléti értéke is igen eltérő. Békés megyében például egy hektáron 100, míg Zalában 400 köbméter fa is növekedhet. Jelenleg még az a döntés van érvényben, hogy az erdőket hosszú távon is állami kézben kell tartani - említette lapunk érdeklődésére Feiszt Ottó. A Zala Erdő Zrt. vezérigazgatója hozzátette, ez a szabályozás ugyan bármikor megváltoztatható, ám a miniszterelnök által említett folyamatos osztaléktermelő képességgel csak kevés erdészet dicsekedhet. Az erdészetek teljesítménye is évente hullámzó és nem fokozható egy ipari üzemhez hasonlóan. A nyereség pedig még jó piaci évben is 2-3 százalékos, árbevétel-arányosan, ami általában csak a részvénytársaság vagyonának megújítására elég - közölte a vezérigazgató. A hatékonyság ugyan javítható, de több korlátozás is érvényes az erdészeti társaságok esetében: természetvédelmi, erdőgazdálkodási. Szakmailag sem az elnök, sem a vezérigazgató nem tartja kivitelezhetőnek az erdészéti részvénytársaságok bevonását az állampolgári tulajdonszerzési körbe.