Mindent tud a gubacsdarazsakról (Vas Népe)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. február 15.  - Tanakajd - A napokban védte meg akadémiai nagydoktori címét Melika George, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának kórtannal foglalkozó munkatársa. Melika George 1992 óta kutatja a gubacsdarazsakat. Másfél évvel ezelőtt nyújtotta be a Magyar Tudományos Akadémiára a doktori pályázatát, az angol nyelven megírt Ukrajna gubacsdarazsai című kétkötetes könyvet. Másfél hónapig készítette azt az előadást, aminek ismertetésére harminc percet kapott a Magyar Tudományos Akadémián. A két és fél órás, múlt pénteki ceremónia után aztán kihirdették: Melika George a biológiai tudományok nagydoktora.
- Miért épp a gubacsdarazsak? - teszem fel a mentőövként bedobott kérdést. Az egyetlent, amit földi halandó feltehet egy olyan embernek, aki az elmúlt tizenhat évét e szabad szemmel alig látható, a kívülálló szerint szerethetonek legkevésbé sem nevezhető rovarok kutatására fordította. Márpedig Melika George ezt tette. Munkácson született, az Ungvári Állami Egyetem rovartani tanszékén végzett 1981-ben. Tíz évvel később a kijevi Schmalhausen Zoológiái Intézetben szerezte meg a kandidátusi címet, akkor a kárpátaljai almakárosító filofág-sodrőmolyok entomofágjairól értekezett. 1982-től a Szovjet Biológiai Védekezési Országos Kutató Intézet ungvári kirendeltségén dolgozott, majd 1987-től az Országos Növénykarantén Kutató Intézet ungvári kirendeltségén tudományos munkatársként folytatta kutatásait. 1995-től az Ungvári Állami Egyetem rovartani tanszékének docense volt, közben (1996-ig) az amerikai Bucknell Egyetemen folytatott posztdoktori tanulmányokat. Két évvel később már a Savaria Múzeum főmuzeológusaként kutatott, 1998-tól pedig a Vas Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat égisze alatt létrejött kőszegi rovarparazitológiai laboratórium munkatársa lett. A laboratórium megszüntetése óta a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (Tanakajdon működő) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának kórtannal foglalkozó szakembere. Oktatott a Szegedi Tudományegyetemen, az elmúlt tizenhat évben tucatnyi hazai és nemzetközi pályázatnak volt témavezetője, egy könyv, 24 könyvfejezet, 80 tudományos cikk, 36 konferencia-előadás fűződik a nevéhez, továbbá 223 esetben idézték. E felsorolás nagyon is fontos egy akadémiai doktori címre aspiráló kutató esetében, hiszen a doktori pályázat befogadásáról döntő akadémiai zoológiái bizottság és biológiai osztály is szigorúan mérlegeli a pályázó addigi eredményeit.
Na de térjünk vissza az eredeti kérdésre: a gubacsdarazsakra. Azokra az erdőjáróknak fel sem tűnő apró rovarokra, amelyek 90 százaléka tölgyeken hoz létre impozáns gubacsokat. A gubacsdarazsakra, amelyek mezőgazdasági szempontból ugyan nem minősülnek kártevőnek, de a faiskolákban okozhatnak károkat. Magyarországon 110 gubacsdarázs fajt és 220 gubacsfélét ismernek a kutatók. Melika George azonban nem csak itthon kutatja a fajokat: sok európai országon kívül gyűjtött már Kínában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Iránban, Koreában, Amerikában is. Nagydoktori pályázatát mégis az ukrajnai gubacsdarazsakról írta. Ennek - mint mondja - két oka is van: egyrészt az európai országok közül Ukrajna gubacsdarázs faunája a leggazdagabb, másrészt az Ukrán Tudományos Akadémia felkérte a kutatásra. A doktori pályázatként benyújtott kétkötetes könyvet angol nyelven írta Melika George. Jelzésértékű ez is: ő ugyanis nem szereti a tudomány szó elé tett magyar, ukrán és más jelzőket. Szerinte ugyanis nincs se magyar, se német tudomány, csak Tudomány van.
A Magyar Tudományos Akadémián ma egy hete megtartott nyilvános védésen talán az volt a legnehezebb feladat Melika George számára, hogy tizenhat év kutatómunkáját egy félórás előadásba sűrítse. Ehhez képest az opponensek és a bizottsági tagok kérdéseinek megválaszolása gyerekjátéknak tűnt.
A Kőszegen élő, Tanakajdon dolgozó akadémiai doktor nem mulasztja el, hogy köszönetet mondjon hazai és külföldi kollégáinak, legközelebbi munkatársainak. Közülük is elsőként dr. Káldy János igazgatónak, aki mindvégig támogatta céljaj megvalósításában, és Bechtold Mari- ának, aki sok-sok éve segíti asszisztensként a munkáját. És persze a családjának: Miskolcon élő szüleinek, a környékbeli gubacsdarázs-vadászatokra rendszeresen vele tartó feleségének, valamint 22 éves főiskolás fiának. Nagy Ildikó

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.