Kora tavasszal az erdőt járva gyakran hallhatunk dobpergésre emlékeztető furcsa zajokat. Ezt a hangot a harkályok adják, csőrükkel dobolva a fákon. A dobolás egyfajta kommunikáció ezeknél a madaraknál. Valami ilyesmit jelenthet: Állj, betolakodó! Ez itt az én birodalmam; vagy látod, milyen erős a csőröm? A harkályok fémesen csengő hangjuk mellett azért használják ezt a különleges nyelvet, mert a dobolás mély hangjai messze hallatszanak a sűrű erdőben.
A fák doktorai többnyire a fák kérge alól kipiszkált rovarlárvákkal táplálkoznak. Vaskos és erős csőrüket azonban nemcsak erre, hanem otthonaik elkészítésére is használják - tudtuk meg dr. Szentirmai Istvántól, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ökológusától. A fák törzsébe üregeket vájnak, és ebben költik ki fiókáikat. Sajátos életmódjukhoz, a fatörzseken le- és felkúszáshoz, speciális testfelépítésükkel alkalmazkodtak. A harkályoknak kilenc faja fészkel hazánkban, ezek mind megtalálhatók az Őrségi Nemzeti Parkban.
Az ökológus kiemelte, a harkályok egyre inkább visszaszorulóban vannak Európa-szerte, ezért természetvédelmi szempontból veszélyeztetettnek tekinthetők. A hamvas küllőnek és a fekete harkálynak köszönhető, hogy az Őrségben és a Vendvidéken a Natura 2000 hálózat részét képező különleges madárvédelmi területet jelöltek ki. A harkályok eltűnésének elsődleges oka az erdők szerkezetének megváltozásában keresendő. Az erdőgazdálkodás egyre intenzívebbé válásával megfogyatkoztak az igazán öreg erdők, facsoportok, amelyekben a harkályok beteg, korhadó fákat találhatnának. Emellett a természetes erdők részét képező puhafafajok is jelentősen visszaszorultak az iparszerűen kezelt erdőkből. Pedig a nyír- és nyárfák könnyen vájhatóak, és hamarabb odvasodnak, mint a tölgy vagy a bükk, így remek táplálkozóhelyül és otthonul szolgálnak a harkályoknak. A harkályok fennmaradásához feltétlenül szükséges, hogy az erdőgazdálkodók szemlélete megváltozzon, és a természeteshez közelebb álló gazdálkodásra térjenek át. Erre jó példa az Őrségben és a Vendvidéken hagyományosan elterjedt szálaló erdőgazdálkodás, amely egyre inkább kezd újra teret hódítani. Itt a nagy kiterjedésű tarvágások helyett egyszerre csak egy-egy fát vagy facsoportot vágnak ki, és ezzel egy nagyon változatos kor- és fajösszetételű erdőt alakítanak ki, amelyben az öreg, akár több száz éves fák is jelen vannak.
Az erdei életközösségek legfontosabb csoportjai közé tartoznak a harkályközösségek. Ennek oka egyrészt az, hogy megszabadítják a fákat a bennük kárt tevő rovaroktól, így jó egészségi állapotban tartják az erdőt. A harkályok azért is elengedhetetlen részei az erdőnek, mert sok más madárfaj is rájuk szorul. A legtöbb odúlakó madár, mint például a cinegék vagy a légykapók, nem képesek saját odút vájni a fák törzsébe, így ezek a harkályok használaton kívüli odúit foglalják el - magyarázta Szentirmai István. A harkályok több odút is készítenek, mint amennyire szükségük van, így számos más madár is nekik köszönheti otthonát. Mindezek miatt fontos, hogy a harkályok ne tűnjenek el az erdőkből, mert velük sok más kis tollas erdőlakó is a múlté lenne.
A Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság több úton is próbál a harkályokért tenni. Egyrészt kutatásokat folytat a harkályok élőhelyigényeinek megértése céljából. Másrészt, saját erdőiben igyekszik az öreg fák számát növelni, továbbá az erdőgazdálkodókat is hasonló hozzáállásra sarkallja. Sok más kis tollas erdőlakó is a múlté lenne, ha a harkály végleg eltűnne Európa erdeiből. Varga Nóra
2008. március 26. - Megyei körkép - Egyre kevesebb harkály él az erdőkben, mert az emberek kitermelik az idős, odvas fákat, így nem találnak maguknak élőhelyet. Ha a harkályok kihalnak, akkor sok más madárfaj is veszélybe kerül.