Több mint egy évtizede már, hogy bezárt a karancsberényi andezitbánya, ahol azóta számtalan védett madárfaj telepedett meg. A kőfejtőt most újranyittatná egy vállalkozó, veszélyeztetve a növény- és állatvilágot. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség még nem döntött az ügyben.
A Karancs hegység egyik völgyében található, régóta nem üzemelő külszíni bánya gazdaságossági gondok miatt zárt be a kilencvenes években. Ám még folyt a bányaművelés, amikor környezetében a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet létrehozták. Hazánk EU-csatlakozásával a bányához közeli terület pedig a Natura 2000 hálózat része lett, amelynek védett területe átnyúlik a szomszédos Szlovákiába is. A termelés felhagyása óta ritka madarak, mint a fokozottan védett fehér hátú fakopács, az uráli bagoly, a fekete gólya, a védett fekete harkály, a kék galamb vagy a vándorsólyom lelt otthonra a tájvédelmi körzet fái között.
- Nemcsak a kőfejtő fala, de annak a közvetlen környéke is védett, így nem támogatjuk a bánya újranyitását - mondta lapunknak Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Hozzátette: véleményük szerint a vállalkozás nem készített mindenre kiterjedő terepfelmérést, ezért sem engedélyezhető, hogy az andezitbányában ismételten meginduljon a termelés.
A művelést beindítani szándékozó cég, a Kékes Trans Kft. vezetője, Faragó Gyula ismeretei szerint a terület bányatelek, amelyet a mezőgazdasági művelés alól is kivontak. Elmondta: előzetesen tájékozódtak a bányakapitányságon, rendben vannak-e a terület papírjai, és csak azután kezdeményezték a bányaművelés engedélyezést, hogy meggyőződtek róla, Karancsberény rendelkezik művelési engedéllyel. - El kell dönteni, mi a fontosabb: az hogy pár harkály három fával odébb fészkel, vagy munkahelyet teremtünk, és fizetjük a bányajáradékot az államnak, és nem Szlovákiából hozzuk be a
követ az útépítéshez - tette hozzá a cégvezető, aki szerint a környezetvédőknek inkább a bányához vezető út mentén felhalmozódott kommunális hulladékkal kellene foglalkozni.
Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park osztályvezetője kifejtette: a Karancs-Medves országos jelentőségű természetvédelmi terület, ahol a ritka madarak mellett denevérek élnek és Magyarországon honos, ám ritka orchideafajok is virágzanak: Vélekedése szerint a bányaművelésnek a flóra és fauna élőhelyeként szolgáló erdő is áldozatul esne.
Informátorunk szerint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyetteseként ismét feltűnt Verrasztó Zoltán intézi a karancsberényi bánya ügyeit. Megkeresésünkre elhárította a válaszadást, mondván az eset nem hozzá tartozik, kérdésünkkel keressük a felügyelőség vezetőjét. Tolcsvai Rózsa igazgatóhelyettes - szakítva az elmúlt évek gyakorlatával - leszögezte: folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat.
Verrasztó Zoltán 1991 és 2000 júliusa között már volt igazgatója a felügyelőségnek, majd botrányok sorozata után távozott onnan. VELKEI TAMÁS