2008. április 05. - Újabb könyv jelent meg nemrégiben a Zalaerdő gondozásában. A cég területén található erdészeti és vadászati emlékhelyeket gyűjtötték össze egy kötetbe. Nyugdíjas erdőmérnök, dr. Baráth László mutatja be az olvasónak a látnivalókat. Az volt főosztályvezető a közigazgatási változások ellenére tősgyökeres zalai: az akkor még megyénkhez tartozó Tapolcán született, közel hetven esztendővel ezelőtt. A csodálatos természeti környezettel kapcsolatos gyerekkori élmények (a Szent György-hegy, a Csobánc, a Badacsony és a szigligeti vár látványa) a gimnázium utolsó évében értek nála elhatározássá. Mint mondja: történelemtanára nagy megrökönyödésére akkor döntött az erdőmérnöki pálya mellett, a szomorú pedagógust pedig azzal igyekezett megnyugtatni, hogy pályája során nyilván lesz alkalma azért történelmi kérdésekkel is foglalkozni.
- Diákos hévvel kimondott szavak voltak, s nem is sejtettem, mennyire igazak lesznek évtizedek múlva - emlékezett nagykanizsai otthonában Baráth László, aki a soproni főiskoláról rögtön a Zalaerdő egyik jogelődjéhez, a Dél-zalai Állami Erdőgazdasághoz került, a történelemhez pedig két szakmai fordulópont után, már az erdőgazdasági osztály vezetőjeként került ismét közel. - Dr. Kerecsényi Edit akkori igazgató mellett részt vehettem a Thúry György Múzeum 1983-tól 1998-ig nyitva tartott, a zalai erdő és ember viszonyáról szóló kiállítás elkészítésében, s az itteni élmények, a munka során megismert rengeteg érdekes történelmi vonatkozás ébresztette fel a kíváncsiságomat igazán a szakma múltja iránt.
Baráth Lászlótól az írás sem állt távol, alapító munkatársa volt cége lapjának, ilyen előzmények után pedig természetesnek mondható, hogy nyugdíjasként is tevékenyen részt vesz a társaság kiadványainak készítésében.
- A mostani kötet története két éve kezdődött, amikor az országos szakmai kamara elhatározta, hogy könyvet ad ki az ország vadászati emlékhelyeiről - mesélte. - Összeállítottam a zalai anyagot, de a rengeteg információ persze nem kerülhetett be mind abba a kötetbe. Vezérigazgatónk, a hagyományok ápolására nagy hangsúlyt fektető Feiszt Ottó döntött akkor úgy, hogy - kiegészítve az erdészeti emlékeinkkel - kiadjuk mi.
A színes képekkel gazdagon illusztrált, közel 150 oldalas kötet lajstromba szedi a Zalaerdővel kapcsolatos irodalmi emlékeket. Hosszú fejezet szól az erdészeti emlékekről és emlékhelyekről - a sor a millennium évében Budafán állított Szent István-szoborral kezdődik, de találkozhatunk persze a legrégebbi ilyen alkotással, Erzsébet királyné emlékkövével is, mely 1898 óta áll a Kanizsa melletti Zsigárdi-erdőben. Aztán következnek a Zalaerdő könyvkiadásának vadászati vonatkozású művei, majd a vadászati emlékhelyek, a megye neves erdész és vadász családjai (a Bartos, a Fatalin, a Hopp és a Páll família), míg a kötet a közjóléti és egyéb létesítmények (többek közt a vadászházak) bemutatásával zárul.
- A könyv nem teljes, hiszen csak a Zalaerdő Zrt. területén található emlékekre koncentrál - mondta Baráth László. - Nagyon jó lenne feldolgozni minden zalai vonatkozást, egyszer talán sor is kerülhet erre a munkára.
Varga Andor
(Szakács László információja: A könyv kapható a Zalaerdő központjában, Nagykanizsán, ára 3500 forint. )