2008. április 7. - Pestszentlőrincen pontosan ugyanaz történik, mint általában mindenhol Magyarországon. Ütközik a szűkebb közérdek a tágabb közérdekkel. Legyen az M0-ás autóút, Duna-híd, autópálya-szakasz vagy szemétlerakó, a helyiek ellene vannak annak, amit a nem helyiek pedig nagyon is szeretnének. A XVIII. kerületben például a külső kerületi körút tervei ellen már tiltakozik a helyi lakosság, sőt civil szervezetbe is tömörültek, hogy ahol csak lehet, megvétózzák az elképzeléseket. Drámai képet festenek a környék jövőjéről, sőt ezt tágabb összefüggésbe is helyezik, próbálva a szűkebb, kerületi közérdeket fővárosi érdekké duzzasztani, mondván, hogy egész Pest tüdejét vágná ketté a tervezet, a város belső útjait tehermentesítő körút.
Az új bulvár - amely valójában nem is körút, hanem haránt irányú út - több évtizede fekszik a tervezőasztalokon. A Budapesthez 1950-ben hozzácsatolt települések között ugyanis nem épült ki a megfelelő közlekedési infrastruktúra, csak a fővárosba vezető, sugárirányú utak. A külső kerületi körút ezt a hiányt pótolná, kétszer két sávon összeköttetést biztosítva Dél-Pest öt kerülete között. A "belső M0-ás" a XXIII. kerületből indulna, a ma még szintén csak a tervekben létező soroksári körúttól vezetne át az M5-ös felett Pestszentlőrincre. A Fővárosi Közgyűlés nemrégiben jóváhagyott szabályozási tervei szerint a XVIII. kerület sűrűn lakott részei alatt alagútba vezetve haladna, a továbbiakban az új köztemető mögött és Cinkotánál kapcsolódna az M0-ás körgyűrűhöz. A körút első - Soroksár és Pestszentlőrinc közötti - szakaszának megépítése a jelenlegi kalkulációk szerint több mint 4 milliárd forint, 2010-re épülhetne meg, uniós támogatással.
Pest tüdejeként egyébként a Halmi erdőt szokták emlegetni, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában lévő mintegy 400 hektárnyi XVIII. kerületi zöldfelületnek több mint a felét teszi ki. Ez a 200-250 hektáros erdő ráadásul egybefüggő, ahol - amint ezt az erdő sorsáért aggódó Zöld Sorompó Egyesület tagjai közzétették - "nyulak, rókák, baglyok, s egyéb kisállatok élnek... illetve gyermekekkel, babakocsival sétáló erdőjárók", akiknek annyi lesz, ha az erdőt "negyven méter szélességben a felszínen kettévágják".
Az emberben felrémlik az átlagos pesti kiserdők képe, ahol a szemét lerakását tiltó táblát sittkupacok, repedt gyerekkádak, rozsdás sezlonrugók és már futózhatatlan radiálgumik alá temetik. A fák közti zöld egyhangúságot pillepalackok, nejlonfólia-foszlányok és törött műanyag ablakkeretek törik meg. A Halmi erdő viszont nem ilyen. Pontosabban nem csak ilyen. Lomniczi Gergely, a parkerdő zrt. szóvivője szerint ez az egyik leggondozottabb igazi parkerdő a pesti oldalon, amelyre az önkormányzat is áldoz. Valóban élnek a fák között mindenféle kisállatok, viszont hivatalosan még szinte semmi nem történt az útépítéssel kapcsolatban, így erről állást sem tudnak foglalni.
Az erdő helyenként valóban olyan, mintha nem is a fővárosban lenne. Az Üllői útról néhány száz méterre a Gilice tér találkozik az erdő felső szegletével. Innen lehet keresztülvágni a zöldterületen, hiszen a Péterhalmi út, Kőrös utca, Lőrinci út mint forgalmas főútvonal most is keresztülvágja az erdőt. Ez amolyan választóvonal. A Péterhalmi út jobb oldalán vannak a megszokott sittkupacok, sőt egy szippantóautó éppen gyanúsan időzött az úttól beljebb, továbbá üzemépületek és telephelyek is csökkentik a zöldövezet romantikáját.
A baloldal viszont igazi erdő, ahol kitaposott sétaösvényeket sorompóval védenek az illetéktelen behatolóktól. Kis, pirossal keretezett sárga táblák is jelzik, hogy autóval és motorral tilos behajtani, ami érthető. Ám hogy a lóval "behajtás" tilalmát mi indokolja, azt nem lehet tudni, hiszen ennél környezetbarátabb közlekedési, ha úgy tetszik, sporteszközt elképzelni sem lehet, figyelembe véve még a babakocsit is. Zöld tábla viszont azt jelzi, hogy odabenn a sorompó mögötti rengetegben lurkók labdázására igen alkalmas a terület.
Az erdőt délről szegélyező Szálfa utcán keresztül északra kanyarodva juthatunk a Flór Ferenc utcába, amely különösen érdekes. Itt ugyanis egyes tervek szerint a felszín alatt vezetnék el a körutat. A kívülállókban viszont erősödik a helyiek iránti empátia, hiszen ez az utca - amelynek egyik felén házak, a másikon az erdő - olyan hely, ahol bárki szívesen élne. A zöldterületet láthatóan mindenki magának érzi, rendezett, gondozott, és ahogyan a babakocsis kismama és a német juhászát sétáltató idős úr összefoglalta a tervekről alkotott véleményüket: na, már csak az hiányozna! Így vélekednek a Mályinka utca lakói is. A Sas utca betorkollásánál ugyanis láthatóan az uniós normáknak is megfelelő takaros, tágas és nagy játszótér már nem lenne ugyanaz, ha itt utat építenének, még ha a föld alatt is.
Ez volna hát a helyi közérdek. A távolabb élők pedig feláldoznák Pest tüdejének egyik lebenyét, hogy ők is kicsit mélyebbet szippanthassanak a levegőből. Schwartzenberger István
