Radovits László szerint úgy vonta ellenőrzése alá a kormány rövid idő alatt Magyarország területének ötödét, hogy arról a földtulajdonosok túlnyomó része nem is tud. A környezetvédelmi program mintegy kétmillió hektárt érint. Ezúttal – szakértők segítségével – a miértekre keressük a választ. A kormány Natura 2000-es programjáról szóló hétfői cikkünkben feltártuk, miként vonták állami ellenőrzés alá Magyarország területének húsz százalékát úgy, hogy arról a földtulajdonosok többség nem is tud. A folytatásból kiderül, valóban nem tájékoztatták a tulajdonosokat, a várható uniós támogatások reményében mégis nagyon sokan jelentkeztek önként, kérve a programba kerülést. Bennfentesek vagy csak realisták lennének, avagy valóban létezik a sokat emlegetett klientúraépítés?
Közvetlenül egyetlen földtulajdonost vagy földhasználót sem értesített az állam arról, hogy földjüket a Natura 2000 program védelme alá helyezték. Az érintett területek helyrajzi számát viszont bárki számára elérhetővé tették a környezetvédelmi tárca honlapján, a Magyar Közlönyben is közölték, és számos fórumon megkeresték a gazdákat – erősítette meg lapunknak Haraszthy László, a minisztérium szakállamtitkára. Elmondta, hogy a Natura 2000 területkijelöléssel, pontosabban a térképen bejelölt területek helyrajzi számra bontásával 2004-ben már végeztek, ebben a munkában négyszáz hivatásos, illetve civil szakértő vett részt. A Natura-területeket madárvédelmi és élőhelyvédelmi uniós irányelv alapján kellett kijelölni. Az élőhelyvédelmi területek kijelölése a magyar kormány joga, de a jóváhagyás Brüsszel kezében van, a madárvédelmi területkijelölés és -jóváhagyás kizárólag nemzeti hatáskör.
A törvény nem ismerete…
A Natura programba előbb nagyobb tömbök, egységek kerültek be, majd ezeket az összetevő területekre bontva derül fény a tényleges helyrajzi számokra. "Amikor összeállt a helyrajzi számok listája, közreadtuk, amihez bárki észrevételt fűzhetett" – mondta az államtitkár. A lista két helyen volt elérhető: a minisztérium honlapján és a Magyar Közlönyben, amely minden önkormányzathoz eljut. "Szerintem nem az a kérdés, hogy mindenkinek küldtünk-e értesítést 458 ezer helyrajzi számra, hanem eljutott-e az információ az emberekhez, hogy feltétlenül nézzenek utána a változásoknak" – jegyezte meg Haraszthy.
Kilencvennapos felszólamlási határidőt határoztak meg a közlöny megjelenése után, de valójában másfél évig vártak a jogszabály kihirdetésével. "Előfordulhat hiba a 458 ezer helyrajzi számban, lehetnek elírások. Ezért állt rendelkezésre kilencven nap, ami végül is másfél évre bővült." Érdekes, hogy ennek ellenére mindössze néhány száz felszólamlás érkezett, és megdöbbentő módon jelentős volt azoknak a száma, akik maguk kérték a felvételüket a Natura 2000-be. A magyarázat így hangzik: "Az emberek láthatóan számítanak azokra a direkt támogatásokra, amelyeket a Natura keretében igényelni lehet. Emellett más pályázatoknál pluszpontokat érő pozitívumként tüntethető fel a Natura-programban való részvétel."
Az államtitkár a cikkünkben megfogalmazott aggályokra reagálva kategorikusan cáfolta, hogy az államnak ebben a programban elővásárlási joga lenne. Ráadásul a Natura-területek jelentős része már ma is állami terület, erdő vagy nemzeti park, az állami szereplők pedig döntően ki vannak zárva a Natura 2000 kompenzációból. Magánszemélyek tehát szabadon adhatják-vehetik a naturás területeket, a védett természetvédelmi területeknél viszont más szabályok érvényesek, mivel ezek esetében élhet elővásárlási jogával az állam – derült ki.
Csekélynek tűnő támogatás
A Natura-programba bevont földek után nincs mód kártalanításra, mert nem éri kár a védelem alá helyezett területek tulajdonosait vagy használóit, támogatást viszont igényelhetnek. Rövidesen minden földtulajdonos és földhasználó tisztába fog kerülni a program létezésével, miután a következő hetekben valamennyi érdekelt kézhez kapja a Mezőgazdasági Parcella Azonosító rendszer (Mepar) térképét, így hamarosan sor kerülhet az első agrártámogatási pályázatok benyújtására. "Pályázni ettől az évtől kezdve lehet, egyelőre csak gyepterületekre" – hangzott el. Támogatásra az állam 12,5 milliárd forintot különít el, ez az összeg egyedül a gyepterületeken gazdálkodókat illeti meg a következő hét évben.
A Natura-területek kijelölése egyetlen tagországban sem volt konfliktusmentes – ismerte el Haraszthy László. Hazánk szerencsésebb helyzetben van, mert a kijelölt összterület durván fele eleve védett terület volt, s ezeknek több mint fele – főleg az erdőké – állami tulajdonban van. Tizenegyezer oldal a dokumentáció, amelyet Brüsszelbe küldtek, így előfordulhat, hogy vannak tulajdonosok, akik nem boldogok a Natura 2000 bevezetésétől, míg mások örülnek neki.
"A nyilvánosság mellőzésével folyik a program bevezetése" – mondja Droppa György, az Alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Duna Kör ügyvivője. Szerinte megalapozottak azok a félelmek, amelyeket előző cikkünkben feszegetett egy földértékesítésben járatos ügyvéd, Radovits László. Vagyis valóban a színfalak mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával jelölték ki a védelem alá kerülő területeket, és az emberek ma sincsenek tisztában lehetőségeikkel.
Droppa György azt mondja: ami történt, tipikus példája annak, hogyan nem szabad valamit csinálni. Hiába jó szándékú az ügy, ha a széles nyilvánosság mellőzésével, "mutyiban" folyik a program bevezetése.
Országos felháborodás
"Amerre járok az országban, látom a felháborodást – jegyzi meg. – Úton-útfélen találkozom olyanokkal, akik miután telket vagy termőföldet vásároltak maguknak, utólag derült ki, hogy még a füvet sem vághatják a szigorú korlátozások miatt. Azt persze mindenkinek meg kell értenie, hogy nem verhetik le a madárfészket saját földjükön."
Droppa azzal is egyetért, hogy legyenek szigorítások a kijelölt területeken, és hozzanak létre zöldfolyosókat a vonuló madaraknak, ahol védelem alatt állnak. Csakhogy ehhez nagyon alapos felvilágosító munkára lett volna szükség, azt viszont teljes egészében mellőzték. "Egy nagyon jó célú programot úgy valósítottak meg – mondta –, hogy csak a lényegről nem tájékoztatták az érintett földtulajdonosokat, ami elfogadhatatlan.
Egyenlők és egyenlőbbek
A tulajdonosok túlnyomó része nem tud arról, hogy érintett, vagy nem tudja, milyen következményei vannak az érintetté válásnak. Azt meg végképp nem tudják, mivel jár, ha a földjük a "pufferzónában" fekszik, pedig ott sem lehet olyan tevékenységet folytatni, ami hatással lehet a Natura 2000-es területekre. Mivel ezeket az összefüggéseket végképp nagyon nehéz leegyszerűsítve elmondani az embereknek, hogy megértsék, körültekintő felvilágosító munkára lett volna szükség. Óriásplakátoktól kezdve a szórólapokon át az újsághirdetésekig minden fórumon bombázni kellett volna a lakosságot az információkkal.
"Ma már egyértelműnek látszik, hogy az érintett tulajdonosok beavatását nagy hiba volt elmulasztani" – mondja a környezetvédő, azt is kifogásolva, hogy a törvénybe kiskapuk is beépültek.
A Natura 2000 ugyanis olyan jogszabály, amely egyesekre vonatkozik, másokra nem. Jellemző példa erre, hogy a Kánya-hegyi katonai adó egyértelműen Natura-"pufferzónában" áll. Vagyis nem lett volna szabad ide telepítenie az államnak, mégis megépítette, tehát rá nem vonatkozik a tiltás. Sajnos általában a multinacionális cégekre sem vonatkozik a korlátozás: az E-ON például egy négyszáz megawattos erőművet épít Gönyűnél a Natura-program "pufferzónájához" tartozó Duna-árterületen. Miközben tehát a program bizonyos területeken megtiltja a túlzott állattartást, engedélyezi egy erőmű felépítését.
"Nagyon furcsa ellentmondás, hogy míg harminc kilométerre az országhatártól zavar bennünket a tőketerebesi erőmű építése Szlovákiában, addig a szlovák határtól 350 méterre nyugodtan épülhet egy magyar erőmű!" – húz párhuzamot a két beruházás között Droppa. Gönyűnél ráadásul elbontanak egy szigetet és a "pufferzónába" tartozó, olcsón vásárolt területen a leendő erőmű helyét is magasra töltik földdel, nehogy zavarjon az árvíz.
Költői kérdés
"Hogyan történhet meg, hogy erre a beruházásra megadja az engedélyt a természetvédelmi hatóság?!" – teszi fel a költői kérdést a Duna Kör ügyvivője, mindjárt megadva a választ: a hatóság szerint ez a beruházás azon kivételek közé tartozik, amikor a Natura 2000-es terület minősége "jobbá válik". Ilyen is van, hiszen a jogszabály lehetőséget ad rá: ha egy védett terület környezeti állapota jobbá tehető, akkor van mód arra, hogy hozzányúljanak.
Lehet, hogy a gönyűi földmunkák miatt jobb lesz a sorsuk – a halaknak? Varjú Frigyes