2008. április 14. - Füvészkertek, gondozott erdők, régi fagyűjtemények hívják tavasszal a látogatót
Akár egész évet tölthet az általa választott botanikus kertben a látogató, aki a hazánk botanikus kertjeiből legalább húszat felkeresett már, és ezt pecséttel igazolja. A vértesbeli Agostyáni Arborétumtól a Zirci Arborétumig, a pécsi Egyetemi Botanikus Kerttől a fővárosi Füvészkerten át a Tiszakürti Arborétumig változatos helyeken kellemes órákat, napokat szerezhetünk magunknak így. Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban (ma: Trnava) hozta létre a Pázmány Péter által 1635-ben alapított egyetem.
A kert alapítójának, Winterl Jakabnak és tanítványának, valamint utódjának, a természettudós Kitaibel Pálnak köszönhetően a gyűjtemény hamar világhírűvé vált. Pest határába, pontosabban a pesti Józsefváros szívébe a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődje 160 éve telepítette a Füvészkertjét, amit ha máshonnan nem, de Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkjából mindenki ismer. Itt ma is remek séták tehetők. Az eredetileg az orvosláshoz nélkülözhetetlen növényismeret biztosítására itt az Alpok, a Kárpátok, a Balkán és Közép-Ázsia virágai egyaránt megtalálhatók, és több mint 400, hazánkban honos növényfaj, valamint a kertet ékesítő mintegy 800 fa és cserjeféle gondoskodik arról, hogy a város zajától elszakadhassunk.
Orlóczi László, az ELTE botanikus kertjének igazgatója szerint az 1960 óta természetvédelmi területként, s két éve kulturális örökségünk részeként kezelt Füvészkert épületeiben ugyan felújításra szorul, ám egyre népszerűbb, mondhatni reneszánszát éli. Orvostanhallgatók ma is gyakorta keresik fel, hisz például valeriánát növény formában máshol nem láthatnának. A Füvészkert a hét minden napján látogatható, az itteni programokról pedig érdemes a fuveszkertesz.elte.hu vagy a fuveszkert.org oldalakon tájékozódnunk.
A városi kertek, legyenek azok Pesten, Újszegeden vagy Miskolcon az Avas oldalában, természetesen már az aszfalttól és a betontól szabadulás miatt is kínálják magukat, ide program nélkül is betérnek az anyukák, ezzel együtt játszóházak szervezői fedezik fel a gyűjteményes kerteket, s szabadtéri koncertekkel is sokfelé találkozni az ilyen helyeken.
Egy vidéki, többnyire valamely elszánt, s a környezete által gyakran hóbortosnak tartott nemesembernek köszönhetően létrejött arborétumban azonban igazi kihívás, hogy mivel is tudják utazásra késztetni a látogatókat. Tálas László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétumának igazgatója, a Magyar Arborétumok Szövetségének főtitkára szerint a legjobb parknak is kell a jó program és a jó idő. Tiszakürt arborétumában másfél évszázad érleli a fákat. A hatvanhektárosra bővített terület néhány éve országos védettséget élvez, s éltető erőt ad a Tisza partján. Ám az itt található növényritkaságok önmagukban csak az elszánt turistákat vonzzák. Ezért az idei nyárra már több programot is terveztek, egyebek közt a Múzeumok Éjszakájára, amikor is a nyári napfordulót tűzugrásokkal ünneplik majd az arborétum látogatói, akiket mind jobb szállásokkal várják a vidék vendéglátói. Tarnóczi László
