SZOMJÚSÁG. Egyre súlyosabb vízhiány fenyegeti a világ jelentős részét.
Barcelonában az elmúlt hetekben 3000 eurós (760 ezer forintos) büntetés terhe mellett megtiltották az autómosást és a kerti medencék feltöltését, májustól pedig tankhajókon importálják az ivóvizet a másfél éve tartó szárazság miatt. Peking környékén parasztok tízezreitől vették el földjeiket, hogy egy - a napokban átadandó - csatorna segítségével biztosíthassák az augusztusi olimpia biztonságos vízellátását. Jemenben a Reuters szerint tömeges jelenséggé vált, hogy tizenéves fiataloknál vesekő alakul ki, mert egyszerűen nem tudnak eleget inni.
A klímaváltozás a föld száraz területein már most fokozza a vízhiányt. A felmelegedés globális szinten növeli a csapadék mennyiségét, de ez úgy megy végbe, hogy a nedves területek jellemzően még nedvesebbé, a szárazak még szárazabbá válnak. A zürichi Sustainable Asset Management befektetésialap-kezelő szerint a következő években Spanyolország, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Pakisztán, Dél-India, Észak-Kína, az USA középnyugati része és Mexikó még az eddiginél is sokkal inkább szenvedni fog a vízhiánytól. Leginkább azok a területek vannak veszélyben, ahol gyors a népességnövekedés, és hagyományosan évi 300-500 milliméternyi csapadékmennyiségre rendezkedtek be. Sokan háborúk kialakulását jósolják az egyre szűkösebb erőforrássá1 váló víz birtoklásáért. Az ENSZ szerint 2050-re a föld népességének fele él majd súlyos vízhiánnyal küszködő területeken.
Magyarországon az éghajlatváltozás hatására a rendelkezés-' re álló vízmennyiség és annak minősége is változni fog, ennek kapcsán a hosszan tartó aszályos időszakok, valamint az ár- és belvizek egyaránt okozhatnak nehézséget - állapítja meg az Országgyűlés által március közepén elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS). A kisebb vízmennyiség miatt a vizek öntisztuló képessége csökkenhet, és ez rontja a vízminőséget.' Ezzel szemben a hirtelen lezúduló csapadék megnöveli a szennyvíz- és csatornarendszerek terhelését, és ez túlfolyásokhoz, szélsőséges esetekben szennyezésekhez vezethet.
Ezzel egy időben az árvízvédelem jelentőségének növekedésével is számolni kell. Már csak azért is, mert az árvízi elöntéseknek kitett területeken kockáztatott vagyon nagysága meghaladja az 5000 milliárd forintot. Az árvízvédelmet nehezíti, hogy a felszíni vízkészletek 95 százaléka külföldi eredetű, a vízforgalmat a Dunán, Dráván és Tiszán
évente 112 köbkilométer beérkező és a 118 köbkilométer távozó víz jelenti. Az éghajlat szárazabbá válása, a párolgás növekedése és a folyók lefolyásának csökkenése miatt számos kisebb tó felülete csökkenhet, az alföldi tavak közül több kiszáradhat. A három legnagyobb természetes tó - Balaton, Velencei-tó, Fertő tó - vízforgalma lelassulhat, a víz kicserélődésének ideje megnövekedhet, és ez szintén rontja a víz minőségét.
Az éghajlatváltozás a települési és az ipari vízgazdálkodást áttételesen, hosszabb távon érinti. A szennyvíztisztítás kialakításánál figyelembe kell azonban venni, hogy a tisztított szennyvizeket befogadó vízfolyások vízhozama és a „természetes öntisztuló képessége" csökkenhet.
A NÉS szerint a felszín alatti vizek is fokozottan érzékenyek az éghajlatváltozásra, ez azért fontos, mivel az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90 százalékban ezeken alapul. A klímaváltozás elsősorban az Alföld térségének és - kisebb mértékben - a Dunántúli-középhegység felszín alatti vizeit veszélyezteti leginkább, mivel a növekvő párolgás a vízkészletek drasztikus csökkenését okozhatja.
A NÉS-t kétéves végrehajtási programok fordítják konkrét cselekvési tervekre, ezek közül a 2009-2010-re szóló első kidolgozása most folyik a környezetvédelmi tárcánál - közölte kérdésünkre Nemes Csaba. A KVM főosztályvezetője szerint ennek előkészítése során a NÉS-t a költségvetéssel, az Új Magyarország fejlesztési tervvel, valamint a Környezet és energia operatív programmal is össze kell hangolni. Ugyanakkor a klímavédelmi célok teljesítését szolgálja, hogy az állami kezelésben maradt CO2-kvóta-keret aukciós értékesítéséből befolyó pénz nem a költségvetésbe kerül, hanem a KVM dönthet a felhasználásáról. Az ebből befolyó pénz a következő időszakban elérheti az évi 5-7 milliárd forintot, amelyet a zöldtárca energiatakarékossági és -hatékonysági beruházásokra kíván elkölteni.
Szakértők szerint a megbízható vízellátás biztosítása elsődleges szemponttá válik a beruházások helyszínének kiválasztásakor a vízigényes iparágakban. A vízügyi hatóságnak aszályos időszakokban ma is van rá lehetősége, hogy vízkorlátozást rendeljen el, s a jövőben várhatóan egyre gyakrabban fog élni ezzel a jogkörével. Jelenleg Magyarországon a lakosság és az ipar által felhasznált víz alig egynegyede származik a felszíni folyóvizekből, miközben például a Homokhátság térségében a felszín alatti vízkészletek túl-használata miatt az elmúlt években több méterrel csökkent a talajvíz szintje. Éppen ezért a vízigényes ágazatokban - például papíripar - tevékenykedő cégeknek érdemes lesz a nagyobb folyók mellé telepíteniük gyáraikat. Emellett előtérbe kerülhetnek a felhasznált vizet visszaforgató-s ezáltal a vízfogyasztást drasztikusan csökkentő technológiák. A környezetbarát módszerek terjedését segítheti a klímavédelmi szempontokat is figyelembe vevő vízdíjpolitika kialakítása, mivel a vízdíj okozta terhek növekedése gazdaságossági okokból is víztakarékos technológiák alkalmazására készteti a vállalatokat. VG
HASZNOT HÚZNI A VÍZHIÁNYBÓL
Néhányan üzleti lehetőséget látnak a vízhiányban.
A londoni FourWinds Capital Management hamarosan hárommilliárd eurósra tervezett befektetési alapot indít, amely kizárólag vízszolgáltatók részvényeibe fektet.
Az alap vezetői szerint a víz olyan stratégiai erőforrássá válik a következő években, amely jelentősen drágulni fog, ezért a vízgazdálkodásba történő befektetés nagy megtérüléssel kecsegtet.
A Merrill Lynch elemzője szerint a technológia megvan az emberiség ivóvízzel való ellátásához, de a sólepárlók, ionizátorok, ultraszűrők és hasonló módszerek tömeges alkalmazása nagyon sokba fog kerülni. „A kérdés csak az, ki fizeti meg ennek az árát" - idézi az elemzőt a Reuters.