Szerinte több uniós támogatást kellene a gazdaság felpörgetésére fordítani. Bajnai Gordon, a szaktárca vezetője úgy látja, hogy az elvi lehetőség adott a források átcsoportosítására, de erre Brüsszelnek is igent kell mondania. Az uniós források elosztásának felülvizsgálatára kérte az NFÜ-t az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő parlamenti eseti bizottság.
"Hazánk az uniós tagállamok sereghajtója. A gazdaság növekedése stagnál, az adósság elborít bennünket" – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán, a testület fideszes tagja. A politikus szerint ezért át kell tekinteni, miként lehet átcsoportosítani a forrásokat, hogy javuljon a versenyképesség.
Brüsszel tavaly májusban fogadta el Magyarország hét évre szóló tervét, ezen belül a gazdaságfejlesztési operatív program 690 milliárd forint lehívását teszi lehetővé. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint azonban ennél jóval több támogatás jut erre a célra.
"A versenyképesség javítására több mint kétezermilliárd forint érhető el, mert a 690 milliárdot kiegészítik a regionális programok és a turisztikai fejlesztések forrásai" – tájékoztatta lapunkat a szaktárca vezetője. Szerinte a gazdaság növekedéséhez az építőiparban hasznosuló pénzek is hozzájárulnak. Az ágazat a következő másfél évben ezerötszázmilliárd forintból indíthat el beruházásokat. Bajnai Gordon mindezekkel együtt nem cáfolta, hogy van lehetőség az egyszer már jóváhagyott terv felülvizsgálatára. Ha azonban átcsoportosítjuk az operatív programok támogatásait, akkor azt újra el kell fogadtatni Brüsszellel. Az unió pedig ehhez csak nyomós indok esetén járul hozzá. A tárcavezető szerint ha az eseti bizottság átszabatná a kereteket, akkor azt is jelöljék meg, hogy milyen programok kárára csoportosítanák át a pénzeket.
"Már kezdetben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak kevés uniós forrás jut. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy az élet minket igazolt" – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, s ezért támogatja a célok újragondolását. A kamara számításai szerint ha nem változtatnak a kereteken, akkor a kis- és középvállalkozásoknak legfeljebb 435 milliárd forint uniós támogatás jut. A többi pénzből más szereplők, például az önkormányzatok valósíthatnak meg fejlesztéseket. Ráadásul a 435 milliárd feléhez a visszatérítendő támogatások keretében lehet hozzájutni.
"Az mindenképpen előrelépés, ha a döntéshozók azon gondolkodnak, hogy több forrást kellene gazdaságfejlesztésre fordítani" – állítja Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, de úgy ítéli meg, hogy a fejlesztési terv átalakítása a támogatások lehívásának további csúszásához vezethet. Új programokat kell írni, s azokat el is kell fogadtatni Brüsszelben. A közgazdász szerint szerencsésebb lett volna, ha még a fejlesztési terv összeállítása előtt rendeltek volna több forrást a vállalkozások versenyképességének javítására. Kiss Gergely