Nem szabad addig hozzákezdeni a kormány szerkezetének átalakításához, amíg az SZDSZ nem dönt véglegesen a koalícióból való kilépésről.
Utána is csak olyan korrekciót kell meglépni, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához, de nem gátolja az esetleges újabb koalíciós együttműködést. E két feltételben ért egyet a szocialista pártvezetés többsége. Egyelőre ezért nem tárgyaltak még a liberális miniszterek pótlásáról sem: a „feladathoz" keresik az embert.
A miniszterelnök megfontolja, hogy a távozó liberális miniszterek helyére szakembereket kérjen-e fel. Gyurcsány Ferenc mindössze ennyit árult el hét elején a május l-jétől esedékes , kormányátalakításról, miközben leszögezte, hogy a személyek kiválasztása csak azután lehetséges, ha a következő két évben megoldandó feladatokhoz igazítják a kormány szerkeze- . tét. A kormányfő környezetéből úgy tudjuk, elsősorban a gazdasági és a környezetvédelmi tárca esetében vetődhet majd fel, hogy ne pártpolitikus kerüljön a minisztérium élére.
Milyen miniszterek?
A kormányfő a kabinet hitelességét és társadalmi beágyazottságát szeretné javítani azzal, hogy saját szakmájukban elismert szakértőket választ a kormányba - érveltek lapunknak a miniszterelnök környezetében. Gyurcsánynak, amennyiben valóban külső szakértőket kíván felkérni, számolnia kell azzal, hogy emiatt mind a frakcióban, mind az elnökségben ', ellenállásba ütközhet. A két testület hangsúlyozottan baloldali politikát vár el a kormánytól, amihez baloldali minisztereket kíván. Ha van a frakcióban vagy a pártban tehetséges, rátermett szakpolitikus, akkor a kormányfőnek elsősorban ebből a körből, nem pedig kívülről kellene választania - érvelt kérdésünkre egy szocialista honatya. Mások szerint Gyurcsánynak azért is szocialista politikust kellene behívnia a kormányába, hogy a kormányzati döntésekkel ne kerüljön légüres térbe. A szakértő miniszterek kitalálhatják ugyan a legjobb megoldást, de az mit sem ér, ha nincs meg hozzá a frakció és az elnökség támogatása.
A miniszterelnök a kormányzás centrumát már tavaly nyáron áthelyezte a kormányból a kormánykabinetbe. A kabinetet azután hozta létre, hogy megszüntette az Államreform-bizottságot. A testületben kizárólag a legerősebb pártpolitikusok (Veres János, Kiss Péter és Lendvai Ildikó) és a liberális partnerek kaptak helyet, itt születtek meg a tényleges politikai döntések, míg a kormány egyre inkább csak napi operatív döntéseket hozott. A kormánykabinetet értesüléseink szerint a miniszterelnök a liberálisok kiválása után sem számolja fel. Gyurcsány környezetéből úgy tudjuk, hogy a testület jelenlegi döntéshozatali feladatai mellett konzultatív szerepet is elláthat majd. Egy-egy fontosabb társadalompolitikai döntés megalapozó vitájában meghívottként részt vesznek szakértők és szakminiszterek, illetve esetenként a frakció érintett munkacsoportjainak vezetői vagy a téma „raportőre" is.
Újragondolt tárcák
A liberálisok kiválása után újra kell gondolni a fejlesztéspolitika kormányon belüli helyét, annál is inkább, mert a következő két év kormányzati programjainak zöme az uniós forrásokra, illetve pályázati lehetőségekre épül majd - ez az, amit több szocialista politikus is egybehangzóan említett a változások lehetséges iránya kapcsán. Már a koalíciós kormányzás idején szóba került, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztériumot fejlesztéspolitikai csúcsminisztériummá alakítják át, ami a liberális irányítású gazdasági tárca vezetőjének hatásköreit csökkentette volna. Az egypárti kormányzás utat nyit ahhoz, hogy az önkormányzati tárcáról leválasszák a területfejlesztést, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amely irányítását tekintve Bajnai Gordon miniszterhez tartozik, ám szervezetileg nem integrálódott a tárcába. A fejlesztési feladatokat az immár nem liberális, hanem szocialista vezetésű gazdasági tárcánál összpontosítanák. Ennek kapcsán felvetődhet, hogy a jelenleg a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) - ez a programok politikai és szakpolitikai előkészítését ellenőrzi - is betagozódik az új csúcsminisztériumba.
Egy „konzerv" is előkerült a napokban. A 2006-os kormányalakításkor a rendészetet az igazságüggyel egyesítették, majd szocialista politikusok néhány hónappal később már az újbóli szétválasztást szorgalmazták a rendészet irányításának hiátusai miatt. Most ismét felmerült ez az igény, dacára annak, hogy a kormányfő februárban Draskovics Tibor személyében olyan embert nevezett ki a tárca élére, aki határozottan „gyakorolja"
a rendőrséggel kapcsolatos jogosítványait. A rendészet az egyik elképzelés szerint tárca nélküli miniszter alá kerülne, de kínálja magát az a megoldás is, hogy a területfejlesztés nélkül maradt önkormányzati minisztériummal egyesítik (ismét). A konzerv előkerülése mögött sokak szerint az áll, hogy Draskovics Tibor továbbra sem a pártvezetés és a frakció kedvence, sokan akarják kibuktatni őt a székéből. Gyurcsány azonban - értesüléseink szerint - eddigi teljesítménye alapján továbbra is miniszterként tart igényt a közigazgatást jól ismerő szakemberre.
A pártvezetés figyel
Bármilyen megoldást is választ a kormányfő a kormány szerkezetének kiigazításakor, minden eddiginél erőteljesebben kell figyelembe vennie a párt vezetésének elképzeléseit. Az egypárti kormányzás azért nehezíti meg Gyurcsány dolgát, mert nemcsak az ellenzékkel kényszerül az eddiginél jóval időigényesebb és esetenként nagyobb engedményeket kikényszerítő kompromisszum megkötésére, hanem saját pártjában is sokkal inkább ki lesz szolgáltatva az alkukényszernek. Az MSZP számos platformból, érdekcsoportból összeálló tömegpárt. Az új helyzetben a kormányfőnek figyelembe kell
vennie, hogy nem elegendő, ha a kormányban többséget szerez elképzeléseihez, ugyanazok, akik egy szavazáson a kabinetben alulmaradnak, érveiket, elképzeléseiket a pártelnökségben és a frakcióban próbálhatják majd érvényre juttatni. A kormányban egy miniszter közjogi értelemben alárendeltje a kormányfőnek. Az alkotmány szerint egyedül a kormányfő „felelős" a parlamentnek, neki van kormánya, őt lehet megbuktatni, a minisztereket nem. Ezért az ő szava nem csak tekintélye miatt döntő e testületben. A pártvezetésben viszont minden elnökségi tag választott tisztségviselő, aki a tagság egészének felel. Gyurcsánynak is csak egy szavazata van - jóllehet, szuggesztív érvelésével gyakran képes maga mellé állítani a testületet. Igaz, legutóbb, amikor megpróbálta elérni, hogy hívjanak össze rendkívüli tisztújító kongresszust, ez nem sikerült neki.
Erős politikusok a kormányban
A kormányban már ma is többségben vannak a pártban erős súllyal, háttérrel bíró, jó szervező-, illetve integrálókészséggel rendelkező pártpolitikusok. (A három liberális miniszterből egy - Fodor Gábor - tartozik e körbe.) A tíz szocialista tárcavezető közül hatan tagjai a párt elnökségének, közülük hárman a legmagasabb sarzsit viselik (Szekeres Imre Gyurcsány Ferenc egyik helyettese, Hiller István és Kiss Péter pedig alelnökök). A másik három politikus közül Veres János markáns személyisége a pártvezetésnek, aki nagy támogatottságot élvez a frakcióban. Az agrártárcát vezető Gráf Józsefet és a szociális tárcát irányító Lamperth Mónikát inkábba szakpolitikus miniszterek közé lehet sorolni, akik saját területükön mind a frakcióban, mind a „szakmában" elismertséget élveznek. (Lamperth szakmai tekintélyét azonban nem szociális miniszterként, hanem önkormányzati szakemberként szerezte.) Göncz Kinga, Draskovics Tibor, Bajnai Gordon és Szilvásy György „szakértő" miniszterek, akiknek politikai súlya kizárólag attól függ, hogy a kormányfő milyen mértékben áll mögéjük, illetve mennyire van szükség szakmai tudásukra a kormányzáshoz. Göncz Kinga elsősorban higgadtsága, társadalmi „beágyazottsága", szociálpolitikai kapcsolatrendszere miatt fontos a kormányfőnek, dacára annak, hogy pillanatnyilag a külügyi tárcát vezeti. Vannak, akik szerint Bajnai és Szekeres mellett Draskovics is szóba kerülhet az új fejlesztéspolitikai csúcsminisztérium irányítására. Bajnai mellett az üzleti életben szerzett tapasztalatai, illetve a kormányfőhöz hasonló „távlatos" látásmódja hozható fel, míg Szekeres mellett az, hogy több évtizedes „pártmúltja" kapcsán igen jól ismeri az MSZP helyi szervezeteinek belső viszonyait; illetve kapcsolatait az önkormányzati és üzleti szférával. Bajnaihoz hasonló érvek szólnának egy külső szakember bevonása mellett is, de nagy kérdés, hogy a kormányfő a kisebbségi kormányzás bizonytalansága miatt meg tud-e nyerni olyan „nagy nevet", aki miatt érdemes a párt vezetésével vitába keveredni.
Szakértők erősíthetik a hitelességet
Egyelőre nyitott kérdés, hogy a koalíció felbomlása után a kormányba pártpolitikusokat vagy szakértőket nevez-e ki Gyurcsány Ferenc - véli Novak Zoltán. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője szerint a társadalmi elvárás a szakértő miniszterek kinevezését támogatná. A párt és a pártfrakció viszont most erősebb, mint valaha. Ezt az ellentétet kellene kiegyensúlyoznia Gyurcsány Ferencnek. Szerinte a külső szakértő bevonása mellett szól az is, hogy jelenleg az MSZP meghatározó személyiségei is inkább a hajlamosak a társadalmi nyomás elfogadására, hiszen a szakértő miniszterek segíthetnek a hitelesség visszaszerzésében.
Az SZDSZ kilépése után lehetséges megoldások a három tárcához júniusig csak egy-egy államtitkárt neveznek ki, a miniszterek feladatát „helyettesítés" útján más miniszterek látják el bár pótolják a minisztereket, ám abban a reményben, hogy mégis lehet tárgyalni egy új koalícióról, a kormány szerkezetét nem módosítják a kormány szerkezetét is átalakítják, emiatt nem csak a három liberális miniszter személye változik majd.