Füzér polgármestere tiltakozik (boon.hu)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. április 25. - Füzér - Horváth Jenő, Füzér polgármestere aggodalmát fejezi ki a Kánya-hegy körül történtek miatt, ezért sajtónyilatkozatot juttatott el hozzánk.

Sajtónyilatkozat
Sürgősségi eljárásban a Kormány az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűléssel úgy kívánja módosíttatni, hogy Telkibánya külterületét kiemelt fontosságú honvédelmi terület besorolást kapjon.
A kijelölés nem indokolható honvédelmi érdekekkel, a kijelölés jogtárgyi alapja hiányzik, a kezdeményezés alkotmánysértő. A térségben létező egyetlen katonai objektum a Kánya-hegyen épült katonai hírközlési torony a tulajdoni lapok szerint magánszemélyek tulajdonában és erdőművelési ágban van nyilvántartva. A törvény módosítása csak akkor lenne lehetséges, ha a Honvédség a területet kisajátította volna. A honvédelmi miniszter kisajátítási kérelmét azonban a közigazgatási hivatal elutasította, mind a katonai épületek, mind az azokhoz vezető 4,8 km hosszú út vonatkozásában.
A törvény Telkibányára vonatkozó része végrehajthatatlan, illetve „végrehajtás” esetén törvénysértésre kényszerítené B-A-Z Megyei önkormányzatot, hiszen az a magán erdőt nem nyilváníthatja katonai övezetté.
A torony Fűzér közigazgatási területétől 400 méterre található, a Fűzéri Várból a katonai építmény teljes egészében, teljes magasságában tárul elő, mely a várból élvezhető körpanorámába rondít bele.
A községünkben már jelentős falusi vendéglátás és hosszú távú fejlesztési terveink a táj és természeti adottságokra alapulnak, amit az objektum látképe negatívan befolyásol és károsít. A turizmuson kívül más jövedelemszerző tevékenységre a községben nincs mód.
Mindebből következik, hogy nehéz helyzetünkön való javítás esélyét ezen tájképi elem rontja. Az ügyészég által kirendelt természetvédelmi igazságügyi szakértő jelentésében a következőket állapította meg a torony és a hozzá vezető út építése kapcsán:
"A természetkárosítás előidézte élő szervezetek tömeges pusztulását. A területen keletkezett egy tájseb, mely a jövőben megváltoztathatja az ökológiai viszonyokat, azonban szakszerű rehabilitációval a károsodás jelentős részben helyrehozható. Az általam vizsgált térkép szerint a bekötőút nem létezik. Nincs megosztási vázrajz, nincs önálló helyrajzi szám sem. A legnagyobb problémát megítélésem szerint a bázishoz vezető megépült út okozza (megnyitotta a hegyet), mesterségesen kialakított csapadékvíz elvezetőjével, megváltoztatva az ökológiai viszonyokat, az itt élő - főleg – kétéltű populációk élőhelyét, veszélyezteti életmódjukat."
A törvénymódosítás nem az igazságügyi szakértő által is megkívánt tájrehabilitációt szolgálja, ellenkezőleg a tájat rongálónak ad indokolatlanul és megalapozatlanul tevékenységéhez újabb jogosítványokat. Az állítólagos, de valójában közelebbről soha meg nem nevezett honvédelmi érdekeken kívül soha, semmilyen egyéb közérdeket nem vettek figyelembe a torony megépítésénél.
Valójában nem érvényesült eddig, - sem az építkezés során, és a kormány jelenlegi kezdeményezése alapján ezután sem érvényesülhet- azaz alkotmányos alapelv, hogy egy közhatalmi eljárás során valamennyi alkotmányos alapjogot, közérdeket arányosan, és sohasem egyiket a másik rovására kell érvényesíteni.
A Kánya-hegyi építkezések előtt és alatt nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot, az építkezés előtt nem tartottak lakossági fórumot, a természetvédelmi és erdészeti szakhatóságot nem vonták be az építési eljárás folyamatába. Így a vélt vagy valós honvédelmi érdekek érvényesítésén kívül egyéb jogos közérdekek intézményes védelmére még csak esély sem volt. A több ezer hektár terület katonai övezetté nyilvánításával az utólagos, bár jogos és szükséges tájhelyreállítást is meg kívánják gátolni.
A torony jogszerűtlenül, erőből épült meg, az eljárások során egyáltalán nem vették figyelembe sem a természetvédelmi, sem a helyi lakosság érdekeit, ezzel sérült a helyi önrendelkezéshez, valamint az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog. A katonailag okkupált erdőterület tulajdonosától
- első fokon három különböző jogalapú megnyert per után – megtagadták a kereshetőségi jogot, így sem a használatbavételi engedély, sem a Honvédelmi Minisztérium területhasználata jogi alapjait nem volt hajlandó a bíróság érdemben vizsgálni. Az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága elfogadja a HM-nek azt az érvelését, hogy egy ingatlantulajdonos tulajdona feletti rendelkezése önkényes megvonására a hadsereg jogot alapíthat, katonai övezet kialakíttatására, folyamatos természetkárosításra, és ezt még Ön törvénymódosítással szentesíti?
A HM valótlan tényeket közölt a Bizottsággal, egyebek mellett nem igaz, hogy az erdőbirtokossági társulat elnökét felhatalmazta a tagság, hogy erdő cserére vonatkozó jognyilatkozatot tegyen a nevükben. Egyébként jogszabályi tilalom miatt a HM nem is cserélhetett földterületet, és ezt a honvédelmi miniszter is pontosan tudta, amint azt éppen az elutasított kisajátítási kérelmében részletesen kis is fejtette írásban.
Ahogy az ingatlan tulajdonosa, úgy a torony szomszédságában, az építmény hatásterületén működő önkormányzatok sem szólhatnak bele abba, hogy mi történik a Kánya-hegyen. (pl. Hollóháza és Füzér)
A törvény módosítása megint csak az erőből való hatalomgyakorlás szellemét tükrözi. Ez a lépés nem a károk elhárítását, a tájhasználati konfliktus demokratikus jogállami megoldását, hanem egy vélt katonai érdek aránytalan érvényesítését szolgálja. Alkotmányos alapelveket sértő eljárással.

Horváth Jenő
Füzér Község Polgármestere


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.