2004. december 7.
A mezőgazdaságról lassú az átállás
A közeljövőben nem várható, hogy növekedik a Szeged környéki erdőterületek nagysága
- a kedvező támogatási lehetőségek ellenére sem. Az Állami Erdészeti Szolgálat szegedi erdőfelügyeleti osztálya és a Dalerd Rt. ugyanakkor minden szakmai segítséget megad a területtulajdonosoknak új erdők létrehozására. Szeged főkertésze fölhívja a figyelmet: egyelőre legfontosabb a meglévő erdők megóvása.
Egyszer már elkezdték Szeged zöldövezeti fásítását - évtizedekkel ezelőtt -, de a munkát még befejezés előtt abbahagyták.
Az 1975-1985 között, a Sándorfalva, Algyő, Tápé, Tiszasziget vonalon létrejött erdő - tájékoztat Nagy Zsolt, az Állami Erdészeti Szolgálat szegedi erdőfelügyeleti osztályának vezetője - az egykori Felszabadulás Tsz területén jött, létre. Egy kis részét, mint állami területet, a Dalerd kezeli, legnagyobb hányadát azonban magántulajdonosok birtokolják.
Pótolható-e az abbamaradt erdősítés, az egykor erre kijelölt, többi területen?
Elvileg igen, a gyakorlatban viszont a válasz nem olyan egyszerű. E területek azóta szintén magántulajdonosok kezében vannak.
- Minden tulajdonos arra használja területét, amire akarja, az érvényes rendelkezések betartásával. Az erdőarány értékelhető növekedése csak akkor várható, ha valaki az erdőtelepítést anyagi következményeivel együtt is fölvállalja. Tehát például fölvásárolja az alkalmas területeket, s ezek összességén erdőt telepít - hívja föl a figyelmet Fazekas József, a Dalerd Rt. termelési igazgatója: A mezőgazdasági területek erdősítését uniós, illetve nemzeti támogatással kiegészített EU-s támogatások serkentik.
Mire vonatkozik támogatás?
Erdő létrehozására, a kész erdő ápolására, kiegészítő munkálatokra egyaránt, és létezik úgynevezett jövedelempótló támogatás is, mely a hosszú távú, erdőből származó jövedelem érdekében elhagyott rövid távú - mezőgazdasági - bevételeket
pótolja.
- A jelenlegi telepítési egységárak mellett megéri az erdősítés - mondja a termelési igazgató. Igaz, először, rá kell költeni a telepítésre pénzt, a támogatás csak később jön. Szeged környékén - itt a földterületek minősége még viszonylag megfelelő jövedelmet eredményez mezőgazdasági termelés esetén - nem indultak erdősítések a megye nyugati részén, a rosszabb termőképességű homokvidéken igen.
Mivel lehetne elősegíteni, hogy Szegeden is meginduljon a erdősítés, létrejöjjön a por- és pollen-felhőktől védő, jóléti feladatot is betöltő erdőgyűrű?
- Valószínűleg hiábavaló arra várni, hogy a területtulajdonosok elkezdik a mezőgazdasági művelést erdőművelésre váltani. Viszont az erdőtörvény lehetőséget ad arra, hogy közérdekből erdőtelepítést lehessen végrehajtani. Ha közgyűlési döntés születne, amely szerint Szeged felvásárolja vagy hosszú távon bérbe veszi az erdősítésre alkalmas területeket, akkor megindulhatna a folyamat – halljuk Fazekas Józseftől. Hozzáteszi: az erdővel szemben támasztott társadalmi többlet igényeket társadalmilag kell finanszírozni.
Úgyszólván kizárt, hogy Szeged visszavásárolná a magántulajdonosok földterületeit. Erre a városnak nincsenek forrásai - mondja Forró Marianna városi főkertész. Egyelőre inkább a meglévő erdők védelmére kellene koncentrálni, és nem - például - teniszpályát létesíteni helyükön.
Javítana-e a helyzeten az erdők helyi védelem alá helyezése?
Ehhez több ezer tulajdonossal kellene egyeztetni előzetesen, s erre pillanatnyilag aligha van mód - halljuk a főkertésztől. Egyébként a védelem alá helyezés nem old meg semmit automatikusan, „írott malaszt" marad, ha az emberek nem tartják értéknek, nem
óvják az erdőt magát. Leggyorsabban azt kellene elérni, hogy az emberek számára magától értetődő legyen: az erdőre vigyázni kell. A szemléletformálásban óriási szerepük lehet a természet-, környezetvédő szervezeteknek.
T.CS
FÁSÍTÁSBÓL JELES
Csongrád megyében összesen 32 ezer hektárnyi erdő van, ebből 15-16 ezer hektárt kezel a Dalerd. „Már jóformán az összes, kezelésünknek lévő területet beerdősítettük Szeged környékén" - mondja Fazekas József. Az utolsó, városközeli fásítható rész betelepítése jelenleg folyik, Nagyfánál. Ha egy tulajdonos erdőt akar telepíteni területén, a Dalerd minden szakmai segítséget megad számára.
JÓLÉTI ERDŐTÜZEK
„A magánerdő-tulajdonosnak nincs joga a kirándulókat kitiltani az erdőből"- mutat rá Nagy Zsolt. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran tapasztalnak területkárosítást. Eldobott csikkek, üvegcserepek okoznak erdőtüzet, a kirándulók nyomát gyakran szeméthalmok, letört ágak jelzik. Fontos lenne annak tudatosítása: az erdő csak akkor töltheti be jóléti feladatát, ha őt magát sem károsítják.