A szakmai rendezvény komoly hagyományokkal rendelkezik, hiszen az elsőt még 1972-ben, jóval a vasfüggöny lebontása előtt tartották, ezért a maga nemében kuriózumnak számított – mondta el az MTI-nek a kétnapos programsorozatot megnyitó tanácskozás előtt Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. igazgatóhelyettese.
„A találkozó célja ma is egymás megismerése, a szakmai fogások eltanulása, a személyes kapcsolattartás” – mondta.
A konferencia résztvevői először a nyugat-dunántúli régió, benne Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye erdőgazdálkodásáról kaphattak képet. Mint elhangzott, a nyugat-dunántúli régió erdősültsége jelentősen meghaladja az országos átlagot, eléri a 23,6 százalékot.
A három megyében összesen 125 ezer hektár erdő van magánkézben, az összes erdőterület 42,9 százaléka, míg az állami erdők összesen 166 ezer hektárt tesznek ki. A szakemberek szerint az erdőterületek lényeges bővülése nem várható, mivel az új erdőtelepítések támogatottjai magánszemélyek és az agrártermelők, az erdőtelepítési hajlandóság pedig évek óta nagyon alacsony. Az állami erdészetek pedig új területeket nem vásárolhatnak, csak a meglévő faállományt pótolhatják.
A magánerdők döntő többsége, 95 százaléka erdőbirtokosi társulások osztatlan közös tulajdonában van. A tulajdon nagyon elaprózott, a régióban 60-80 ezer erdőtulajdonossal kell számolni, akik éppen a tulajdon elaprózottsága miatt semminemű erdőkezelésben, új telepítésben nem érdekeltek. Felmérésük szerint a régióban 30 ezer hektár erdő kezeletlen, ami nagy tartalékokat rejt magában.
Ugyanakkor a régióban számtalan magánvállalkozás végez erdőművelést, fahasználatot, a közel 50 százaléknyi magánerdőben jelentős a tulajdonosi kör személyes munkavégzése is. Az erdőgazdálkodás jelenleg a régióban 5 ezer embernek nyújt megélhetést. A szakemberek szerint a magánerdők kezelési szintjének javításával, az erdőtelepítések révén további 2-3 ezer fővel lehetne növelni az ebben az ágazatban foglalkoztatottak számát.
Az utóbbi időben a régió bizonyos térségein belül megfigyelhető az önkormányzatok fokozottabb gazdasági szerepvállalása, egyes helyeken megindult a magánerdők önkormányzatok általi felvásárlása. A szakemberek szerint ez a folyamat jótékonyan hatású, hiszen az erdők településvédelmi és rekreációs funkcióinak érdekében új telepítések is megjelentek.