A szervezet szerint hazánkban közcélokra hivatkozva túl nagy területre túl sok természetvédelmi korlátozás szól, miközben következményeinek ellentételezése megoldatlan. A szövetség a Natura program felülvizsgálatát sürgeti az erdőtulajdonosok járandóságának tisztázása mellett. Nem lehet szó nélkül elmenni a természetvédelmi korlátozások mellett. Aggályos, hogy nagyon rövid idő alatt jókora területeket jelöltek ki a Natura programba, és kérdés, mennyire volt szakszerű ez a lépés – mondja a mintegy harmincezer erdőtulajdonossal kapcsolatban álló MEGOSZ főtitkára. Sárvári János szerint Magyarországon eddig 207 ezer hektárnyi került a Natura programba a nyolcszázezer hektár magánerdőből. A területek kijelölésébe a tulajdonosoknak nem volt beleszólásuk. "A jogszabályi háttér gyenge, amikor a tulajdonosi érdekek védelméről van szó, és jogilag nagyon is jól körülbástyázott minden lépés, amikor vélt vagy valós közérdekre hivatkoznak" – mondta.
Ki olvas Magyar Közlönyt?
A nyugat-európai gyakorlat és a kialakult demokráciák rendje nálunk is azt diktálná, hogy akinek a területére védettséget, korlátozást jegyeznek be, azt bevonják a döntés menetébe. A hazai gazdálkodók jelentős része mindmáig nem értesült jogai korlátozásáról, merthogy nem lapozgatják a Magyar Közlönyt, és nem klikkelnek rá mindennap a környezetvédelmi tárca honlapjára.
"Véleményünk szerint ez az információs bázis kevés. Ha nem is kellett volna külön-külön mindenkit megkérdezni a tervezett lépésekről, de elvárható lett volna, hogy legalább a gazdálkodók érdek-képviseleti szervezeteit megkeressék a tervvel. Ám ez sem történt meg" – állítja Sárvári János. Ha felül lehet vizsgálni a Natura program kijelölési eljárását, és életszerűbb mértékűre csökkenthető a védelem alá vont területek nagysága, akkor szerinte ezt a revíziót mielőbb meg kell tenni. "Vannak uniós tagországok – érvel –, amelyekben a miénknek fele-harmada a kijelölt Natura-terület aránya az ország területéhez képest, ezért különösen furcsa, hogy a hatályos Natura 2000-es irányelvek érvényesítésével nálunk további területek várnak kijelölésre."
A MEGOSZ-nak az a célja, hogy ha már szentesítették a területkijelölést, akkor legalább megfelelő ellentételezésben részesüljenek a tulajdonosok. A vidékfejlesztési program alapján lehetőség van ilyenfajta kifizetésre, ezért a szövetség szeretné elérni, hogy alanyi jogon területalapú támogatást kapjanak a tulajdonosok, mert értékes természeti állapotot őriznek meg földjeiken. "Az erdőtulajdonosokat, akik a köz javát szolgálják, legalább a korlátozások következményeinek enyhítése megilletné, nem kizárólag azon kéne ügyködni, hogy a jog eszközeivel hogyan lehetetlenítsék el őket" – mondta a főtitkár.
Már megint a sajtó a felelős?
Valóban "késedelmek, bajok és ellenőrzési hiányosságok" jellemzik a támogatások meghatározását – ismeri el a Natura 2000-es területek kijelölésének egyik vezető szakértője. Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem tanára ennek okát abban látja, hogy míg a szakmailag indokolt kijelöléseket és a Natura 2000-es területeken végezhető tevékenységformákat a környezetvédelmi tárca szakállamtitkársága határozza meg, addig a támogatások kifizetése a földművelésügyi tárcára hárul, holott a kifizetések jogosságát annak kellene elbírálnia, aki meghatározza a korlátozásokat. A szakmai ügyek és az anyagi források egy kézbe adása jelentősen egyszerűsítené az adminisztrációt, és meggyorsítaná a támogatások eljuttatását a megfelelő helyre.
Varga azt bizonygatja, hogy a Natura-területeket szigorúan szakmai alapon jelölték ki. Elsődlegesen nem a termelés korlátozása lebegett előttük, nem is a pénz, hanem a pénzben olykor nehezen kifejezhető természeti értékek megőrzése. "A kijelölések helyességét az Európai Unió élőhelyvédelmi tudományos bizottsága 2005 szeptemberében ellenőrizte, és kedvező minősítést kaptunk, jóllehet bizonyos bővítéseket még elvárnak tőlünk."
Az egyetemi tanár elismerte: a Natura program szakmai alapjainak ismertetése valóban nem kapott kellő nyilvánosságot, ám ez inkább csak a sokak által nézett, hallgatott vagy olvasott médiumokra érvényes, mert a napi híradásokban mindig többet foglalkoznak az esetleges visszásságokkal, mint az "unalmas" hétköznapi tennivalókkal.
A 85 éves tiszaalpári Huszár Károly gazdálkodó már bíróságra vitte az ügyét: másfél hektáros földjét a Natura programra hivatkozással sajátította ki a Kiskunsági Nemzeti Park.
Robbanásszerű ingatlanbiznisz
"Ezen a területen többeknek ígértek és adtak pénzt, sőt még csereingatlant is a földért. Ezerötszáz hektárt akartak felvásárolni, de sokan nem adták el, így megkezdődött a kisajátítás – panaszolja az idős ember. – A Tisza-öbölben olyan jó minőségű a föld, hogy még a tavalyi szárazságban is nyolcvan-száz mázsa kukorica termett egy hektáron. Mivel nem adtam oda a földemet, kisajátítási eljárást indítottak el. Megfellebbeztem. Nemcsak én, többen is járunk a bíróságra, az ügy még nem zárult le."
Huszár szerint furcsa körülmények között és gyanús, aggályos módon zajlik a térségben a földek felvásárlása, kisajátítása. Vannak, akiknek jó minőségű cseretelket ajánlanak fel használhatatlan földért, és akadnak olyanok is, akik ezenfelül még pénzt is kapnak, ki többet, ki kevesebbet hektáronként. Folyik az üzletelés, cserélik, adják-veszik a kiváló és nagyon rossz minőségű földeket az emberek a jó üzlet reményében – és a környezetvédelem nevében. Varjú Frigyes