- Az utóbbi évtizedek jogalkotásában talán az egyik legfontosabb szabályozás az erdőtörvényé. Ennek szelleme a mindennapokban is érvényesül? - Kevesen tudják, hogy Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye a magyar. Az erdőtulajdonos a tulajdonosi jogait korlátozottan gyakorolhatja, a korlátokat - a közcélokra tekintettel - a jogszabály tartalmazza, melynek betartását az állami hatóság ellenőrzi. Vagyis, nem tehet mást a gazdálkodó, mint amit az Erdészeti Igazgatóság által elkészített hosszú távú üzemtervben rögzítettek. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás több száz éves múlttal rendelkező szakma, melyet csak tisztességgel és elhivatottsággal szabad művelni. Tény, hogy a magyar erdők területe és élőfakészlete évről évre nő. Kevés olyan ágazat van, ahol 30 évre előre terveznek, gondolkodnak. A fenntartható fejlődés fogalma nem ismeretlen az erdészeti gyakorlatban, bár csupán néhány éve terjedt el a köztudatban, a természetvédelem előtérbe kerülésének köszönhetően. A szakma azonban már évtizedek óta ismeri a tartamosság elvét, s tevékenységét is ez alapján szervezi és végzi. - Tehát a közgazdasági szempontok nem mindenhatóak? - Közgazdasági megközelítésben elsősorban a hosszú távon biztosítható egyenletes hozam a lényeges. Leegyszerűsítve a dolgot: évente nem vehetünk ki több fát az erdőből, mint a faállomány éves növedéke, ezáltal a favagyon nem csökkenhet. Az Egererdő Zrt. a Mátra és a Bükk térségében 74 ezer hektár állami tulajdonú erdő kezelését végzi. Gazdasági szempontból ezek az erdők közepes értékűek, és a hegyvidéki körülmények nehezítik a gazdálkodást. A cég az éves fanövedéknek csupán 70 százalékát termeli ki, de hatékony költséggazdálkodással, jó piacpolitikával eredményes gazdálkodást folytat. - De az ember is része ennek a környezetnek a maga ártó hatásaival. A legjobb, ha kitiltunk mindenkit az erdők fennmaradása érdekében? - Korántsem erről van szó. A társadalmi, közjóléti szerep miatt az erdő védelmi, rekreációs, turisztikai, egészségügyi és egyéb funkciójának megtartását és az ezen a téren egyre markánsabban jelentkező fokozottabb igénybevétel kiszolgálását is biztosítanunk kell. S az ökológiai megközelítésben az erdő, az erdei életközösség stabilitásának, biológiai sokféleségének megőrzése, fejlesztése a cél. Bizonyos területeken az őshonos fa- és cserjefajokból álló erdőtípusok visszaállítása szintén ezt szolgálja. Ökológiai szempontból ugyanis az itteni erdőállományok kimagasló értéket képviselnek, hiszen 90 százalékban őshonos, kemény lombos fafajokból állnak, melyek fajgazdagsága európai viszonylatban is számottevő. Mindezt bizonyítja a terület 68 százalékára kiterjedő természetvédelmi oltalom is. Így az erdők kezelését kizárólag természetes módszerek alkalmazásával kell végeznünk. - És mi a helyzet a tarvágások visszatérő vádjával? - A közvéleményben nagy visszatetszést kiváltó tarvágás lehetőségével mi csak kivételes esetekben - természeti kár vagy őshonos fafajok visszatelepítése esetén - élünk. A természetszerű erdőkezelés lassú és költséges folyamat, melyet nem igazán lehet piaci körülmények között végezni, a költségvetés viszont nem támogatja. Persze a természeti környezet csak akkor képes elviselni ezt a terhelést, ha nem rongáljuk, nem szennyezzük, és gondoskodunk a regenerálódásáról. Az erdők közjóléti igénybevétele szintén komoly terheket ró a kezelőre, melynek erkölcsi és anyagi ellentételezése nem, vagy csak részben jelenik meg. Ma Magyarországon sokan fogalmaznak meg elvárásokat az erdőkezeléssel szemben, azonban kevesen áldoznak érte. Mi szívesen együttműködünk a közös cél érdekében mindenkivel - civil szervezetekkel, önkormányzatokkal -, s fontosnak tartjuk segítségüket. - Az erdőnek lehet nevelő szerepe is? - Az ember számára a természeti környezet megőrzése, védelme létkérdés, ezt sokan ma sem érzékelik kellőképpen. Ezért fontos a tudatformálás, az értékek megismerése. Ezt a célt szolgálják az Egererdő Zrt. civil kapcsolatai. Az erdei iskolák oktatási programjai, a "Muzsikál az erdő" rendezvénysorozat, vagy a "Nagyszülők és unokák az erdészekkel" szervezett túrák jó példái annak, hogyan lehet a fenntartható fejlődést a civil társadalommal megismertetni valamennyiünk közös érdekében. Az erdőgazdaság üzemeltet három kisvasutat és arborétumot, továbbá két múzeumot. Továbbá kezel 18 kilométer kiépített turistautat, 2800 méter tanösvényt, 98 forrásfoglalást és számos egyéb közjóléti berendezést. - Tiltakoznak ellene, mégis felhasználják? - Sokan gondolják azt magukról, ha tiltakoznak a fakitermelés ellen, azzal természetvédővé válnak. Álságos az a gondolkodás is, hogy az én környezetemben ne legyen fakitermelés, ám életem során a "bölcsőtől a koporsóig", a papírtól a bútorig, a tűzhely melegéig jelentős mennyiségű fát használok fel - jegyzi meg Pallagi László vezérigazgató. A fejlett társadalmakban az átlag felhasználás évente 1,2 köbméter fejenként, hazánkban még ez alatt van, de így is behozatalra szorulunk. A fakitermelés ugyanakkor nálunk - legalábbis az állami szektorban - évről évre csökken. Minden száz köbméternyi termeléscsökkenés egy munkahely megszűnését és 1,6 millió forintos külkereskedelmi negatívumot jelent itthon. Kovács János
2008. május 15. - Sok kihívás éri az erdőgazdálkodót, a változó klímától a lopásokig számos problémát kell megoldani, szögezi le Pallagi László vezérigazgató. A térségben az Egererdő Zrt. helyi összefogással sikeresen próbálja áthidalni a nehézségeket.