2008. május 15. - Zalaegerszeg - Három éve a csácsi erdőkerületben katasztrofális bükkpusztulásról adtak hírt egy szakmai bejárás során az erdészek. Tegnap ugyanott a változást vették szemügyre. A térség klimatikus változásának tulajdonítják a szakemberek, hogy a megyében többfelé, de a Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészetének területén, különösen a csácsi erdőtömbben ezelőtt három-négy éve tragikus méretet öltött a bükkösök száradása. Ezt három éve az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) által szervezett bemutatón tárták a szakma és a közvélemény elé.
Tegnap ugyancsak az OEE nagykanizsai csoportja szervezte meg azt a szakmai napot, amelyen ismét végigjárták az említett területeket az erdészek, beleértve az erdészeti hatóság, és a Zalaerdő egész megyéből érkezett munkatársait.
A szárazság nem új keletű, a szakemberek a 90-es évek elejétől datálják, és ez a csapadékhiány 2000-2003 között tartós aszállyal folytatódott, aminek következményei tömeges bükkpusztulást eredményeztek.
Az egerszegi erdészet területén körülbelül 200 hektáron terjedtek el a fák károsítói.
- A 2003-as aszály, illetve hőség által okozott kár több mint 200 ezer bruttó köbméter faanyag pusztulását jelentette a cégnél, és ebből több mint 140 ezer köbméter bükk pusztult el, elsősorban a határ termőhelyeken, és kiemelten itt a csácsi erdőtömbben, ahol a kissé túltartott bükkös állományok nem tudták elviselni a kialakult éghajlati helyzetet - mondta bevezetőként Horváth
Ferenc, a Zalaerdő vezérigazgató-helyettese, termelési igazgató.
Az erdészeti hatóság tavalyi mérlegbeszámolója azonban már úgy értékelt, hogy a bükkpusztulásnak talán vége.
Mint Nagy László, az egerszegi erdészet igazgatója elmondta, itt a pusztulás elsősorban az erdőszegélyeket, dombtetőket és a száraz déli domboldalakat érintetté.
- Az ilyen bükkállományon lehetett megfigyelni a lombkorona ritkulását, apró levelek fejlesztését, és a sárguló lombozatot. A másodlagos károsítok, a gombabetegségek és rovarok megjelenését 2003-tól tapasztaltuk, s azóta négy éven át összesen 120 ezer köbméter bükkfa kitermelésére került sor. Ugyanis akkor a legfontosabb feladatnak az értékmentést tekintettük. A bükköseink száradása következtében így is összesen 417 millió forint kár érte az említett időszak alatt az erdészetet. Négy év alatt megközelítőleg négyszáz erdőrészletben, közel 220 hektár területen végzett fakitermeléssel sikerült felszámolnunk a pusztulást. A közben jelentkező, többszöri jó makktermésnek köszönhetően azonban nagyon jó újulat keletkezett. Kisebb részeken, ahol ez nem volt megfelelő, mesterséges erdősítéssel (makkvetéssel, csemeteültetéssel) újítottuk fel a kivágott állományt - ismertette az elmúlt évek erdészeti történéseit Nagy László igazgató.
Molnár Miklós, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének munkatársa a hőmérséklet- és csapadékmennyiség eloszlását elemezte több év adatai alapján, majd a szárazság miatti másodlagos károsítókról szólt. Elsősorban két fapusztító rovarfajt említett, a zöld karcsú díszbogarat, valamint a bóbitás bükkszút. Ezeken kívül a szárazságtól legyengült bükköt megtámadja a Biscogniauxia nummularia gomba (magyar neve nincs) is. A fapusztulási folyamat vége a 2005-2006 utáni, csapadékosabb időszaknak köszönhető. Mint az elmondottakból kitűnt, a bükk térségünkben sorsa hosszú távon a klímaváltozáson múlik.
- Nem tudjuk, mi idézi elő a klímaváltozást. Vannak, akik periodikus folyamatnak tekintik a csapadékos és aszályos időszakokat, és vannak olyan kutatók, akik az üvegházhatás következményeként folyamatos felmelegedést jósolnak - említette a kutató.
Ugyanakkor a bükknek, mint a szakemberektől hallottuk, ez a vidék az élőhelyi határa. Jelenleg, az egészséges újulatot látva, mindenesetre bíznak az értékes fafaj hosszú távú fennmaradásában. Hajdú Péter
