Arra is kíváncsi, hogy az érintett gazdálkodók közül hányat nem értesítettek időben a földek és erdők természetvédelem alá helyezéséről.
Az MDF-es politikus lapunknak azt mondta: nem hiszi, hogy szándékos károkozás állhat a történtek mögött, valószínűleg csak nagyon meg akartunk felelni az Európai Uniónak. Emiatt valósították meg kapkodva, titokban a programot, úgy gondolhatták az illetékesek, hogy "gyorsan le lehet védetni fűt, fát, virágot, mindent. Egyeztetés nélkül kijelölték a területeket, és nem értesítették a tulajdonosokat, pedig nagyon sokan vannak, akik csak most, a Magyar Hírlap cikkei nyomán néztek utána, mi van a földjükkel, miközben a finanszírozási oldal továbbra is megoldatlan" – mondta Katona Kálmán. Fodor Gábor még annak idején, környezetvédelmi miniszteri meghallgatásán azt ígérte, uniós pénzekből teremtenek fedezetet a kárpótlások kifizetésére, de máig nem történt semmi.
A gazdák érthetően idegesek, mert rákényszerítik őket egyfajta gazdálkodásra, és ha tiltakoznak, az ellenvetéseket csak kézlegyintéssel intézi el a hatalom. "Ezt a mellényt újra kell gombolni, felül kell vizsgálni a Natura 2000 programot, az eddigi területkijelölési gyakorlatot és meg kell vizsgálni konkrétan az indokoltságokat is. Az első számú feladat, hogy az ország természeti értékeit megőrizzük" – mondta Katona Kálmán.
A védettség alá kerülő földek adásvételével megindult manipulációk szerinte csak szomorú következménye a történteknek, a szándék nem ez volt. Az eredeti cél az volt, hogy az uniós irányelveknek megfelelve, védelem alá helyezzenek mindent, amit csak lehet. Nem gondolták át együtt a mezőgazdasággal a tennivalókat, mert ehhez kevés volt az idő, a történtek ezért sokban hasonlítanak a rendszerváltás utáni időszak gázolaj-színezési visszaéléseire. Akkoriban súlyos visszaélések történtek, noha a jogszabályok nem az olajszőkítés érdekében születtek.
Katona szerint kérdés, hogy a természet védelme magántulajdonban is védhető-e, vagy csak állami tulajdonban. "Márpedig megvédeni az erdőt, a mezőt, a termőföldet magántulajdonosként is lehet, évszázadok óta sikerült is megőrizni természeti értékeinket" – mondta.
Az is igaz, hogy a kárpótlással nagyon sok olyan ember kezébe került termőföld vagy erdő, akinek a gyakorlatban semmi köze nem volt a gazdálkodáshoz, csupán a hasznot látta a megszerzett területekben. Ezek az emberek gondolkodás nélkül letarolták az erdőt, és megúszták jelentéktelen büntetéssel. "A természetvédelem hosszú távon nem kizárólag állami részvétellel oldható meg, de azzal sem értenék egyet, ha a már állami tulajdonban lévő erdők és földek magántulajdonba kerülnének."
A május 23–24-i kihelyezett tokaji, szerencsi és aggteleki kétnapos környezetvédelmi bizottsági ülés részben a Natura program visszásságaival foglalkozik. "Mielőbb fel kell mérni, milyen mértékű a probléma a Natura 2000 megvalósítása körül, hogy a tulajdonosok közül hányan nem kaptak értesítést a program kiterjesztéséről, és mennyire volt indokolt a védettség alá helyezés. Hiába dominált a környezetvédelmi szemlélet ebben a munkában, ha csak egy irodában, térképeken rajzolták meg a védett területeket, esetenként figyelmen kívül hagyva a valódi helyzetet.
Ezért az egész programot újra kell fogalmazni, és amit eddig titokban megvalósítottak, át kell értékelni. Minden egyes döntést meg kell vizsgálni, hogy indokolt volt-e, s hogy miként érinti a gazdákat. Ezt elfelejtették elvégezni" – mondta a környezetvédelmi bizottság elnöke.
Kérdésünkre, hogy lesznek-e felelősei az eddig történteknek, Katona azt válaszolta: majd két évtizedes politikai pályafutásának tapasztalatai szerint felelősök nemigen lesznek. Elismerte, hogy mindenképpen meg kell állapítani a személyi felelősséget, még akkor is, ha a Natura program előkészítése hosszabb időre nyúlik vissza, és a mostani illetékeseket csak a kijelölés és a program végrehajtásának visszásságai terhelik. Varjú Frigyes