A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról (Kisalföld)

Nem véletlenül ezzel a címmel indul a Kisalföld Vadászati sorozata, ugyanis 1996-ban ezen a néven alkotta meg az Országgyűlés az LV. törvényt, felismerve, hogy valamennyi vadon élő faj a Föld megújuló erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan részét képezi, esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója. Ezért ezeket a fajokat, mint az emberiség és a nemzetünk kincsét, a jövő nemzedékek számára természetes állapotában meg keli őrizni.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ismertetjük meg hétről hétre az olvasókat a jelenlegi szabályozás szerint vadászható fajokkal, a vadgazdálkodással és a vadászattal, s mindezt a vadgazdálkodó, a természetjáró, a vadász szemszögéből a szakma szépségeivel és mindennapi gondjaival együtt.
10 ÉVES CIKLUSOK
Bevezetésként szeretnénk pár gondolatot, adatot közreadni magukról a vadászokról és vadgazdálkodókról. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a vad állami tulajdonban van, a vadászati jog viszont a föld tulajdonjogához kötődik, ezért a vadászterületek kialakítását a tulajdonosok kezdeményezik, az általuk kialakítani kért vadászterületet viszont az állami felügyeletet ellátó, helyileg illetékes vadászati és halászati osztály hagyja jóvá. A vadgazdálkodás - ütemtervezés alapján - 10 éves ciklusokban történik. Jelenleg Győr-Moson-Sopron megyében 66 vadászterületet alakítottak ki, amelyeken vagy maguk a földtulajdonosok gyakorolják a vadászati jogot, vagy azt haszonbérlet útján értékesítik a
vadásztársaságoknak vagy más gazdálkodó szervezetnek.
A vadgazdálkodási tevékenységet ténylegesen végző szervezetet „Vadászatra jogosult
nak" nevezzük, tevékenységüket az állam szigorúan felügyeli. 
ENGEDÉLYEK MAGYARORSZÁGON
Magyarországon vadászni kétféle engedéllyel lehet: magyar vadászjeggyel vagy a külföldi vendégvadászoknak kiadott úgynevezett vadászati engedéllyel. Vadászjegyet a sikeres állami vadászvizsga letételét követően, vagy szakirányú oktatási intézményben megszerzett képesítés ellenében lehet kiváltani állampolgári jogon (1996 óta nem kötelező a vadásztársasági tagság megléte). A magyar vadászokat az Országos Magyar Vadászkamara, a vadásztársaságokat az Országos Magyar Vadászati Védegylet tömöríti. A tagság mindkettőben önkéntes. A megyében mintegy 2792 fő vált évente vadászjegyet, legtöbbjük sportvadászként. Ebből a létszámból közel 170 fő hivatásszerűen látja el feladatát a vadgazdálkodók irányítása mellett.
A magyar vadászok kisebb része társasági tagként, nagyobb része vendég-vagy bérvadászként folytat vadászati tevékenységet.