Már önmagában ez a tény is remek apropót adna arra, hogy az újonnan kinevezett igazgatóval, Márkus Ferenccel áttekintsük a nemzeti park értékeit, ám a korábban a WWF, azaz a Természetvédelmi Világalap hazai szervezete élén tevékenykedő szakember egy jó hírrel fogad bennünket: az előttünk álló néhány napban még inkább a térségre irányulhat a figyelem, ugyanis hétfőn veszi kezdetét a Magyar Nemzeti Parkok hete, melynek apropóján naponta kínálnak más-más programot az érdeklődők számára, e hét végén pedig Budapesten, a Margitszigeten próbálják felkelteni az érdeklődést az ország nyugati szegletében, a szlovén és osztrák határ, a Rába folyó, valamint a Zalalövő-Körmend összekötő út által határolt, 44 ezer hektárnyi, s pontosan 44 települést érintő terület iránt.
Elkötelezett lokálpatriótaként kissé szomorúan vesszük tudomásul, hogy az említett 44 településből csak néhány tartozik Zalához, Márkus Ferenc azonban úgy véli, nincs okunk a panaszra. Mindennek bizonyítására - Gruber Ágnessel, a térség természetvédelmi őrével együtt - hármasban rövid sétára indulunk Szentgyörgyvölgy térségébe.
- A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet régebbi, mint maga az Őrség Nemzeti Park, hiszen 1976-ban hozták létre - mondja Gruber Ágnes a névadó község melletti szálalóerdőben. A nagy kiterjedésű, de mégis átlátható rengeteg kapcsán Márkus Ferenc csak annyit jegyez meg: minden erdőnek így kellene kinéznie.
- Az Őrség Nemzeti Park Igazgatóság számára nagyon fontosak a zalai területek, így az Őrség mellett a Hetés és a Göcsej vidéke is - folytatja az igazgató, majd arról is beszél, hogy az említett térségek természeti értékeit ökológiai folyosók, vízfolyások, erdők és gyepterületek kötik össze. A természeti értéke mindegyiknek megvan, a Kerka, a Kerca és a Szentgyörgyvölgyi-patak mentén rengeteg a szitakötő, de érdemes néhány halfajra is odafigyelni.
- A halfaunisztikából ki kell emelni a komoly értéket képviselő fürge csellét, amely a patak felső szakaszán él - tér rá a konkrétumokra a nemzeti park igazgatója. - Egy másik említést érdemlő halfaj, a fenékjáró küllő szintén gyakran előfordul erre.
Márkus Ferenc szerint az sem véletlen, hogy az említett patakok halászati kezelését is az igazgatóság végzi, hiszen így látják biztosítottnak azok élővilágának egyensúlyát. Kis kitérőt teszünk Magyarföldre, a település határában kanyargó patak mellett két újabb fontos kijelentés hangzik el: egyrészt az árnyékadó növények kiemelten fontosak a vizek élővilága szempontjából, másrészt Márkus Ferenc azt is kimondja: a Balaton védelme már az Őrségben megkezdődik.
- A klímaváltozás miatt rá fog döbbenni a ma embere, hogy növelni kell az erdő- és gyepterületek arányát - magyarázza. - Egy nyári vihar tonnaszám mossa le a szántóföldekről a foszforral szennyezett földet, az pedig belekerül a felszíni vizekbe. Esetünkben a Zalába is, onnan pedig a Balatonba.
Magyarföld mellett a fajgazdag gyepterületeket is szemügyre vehetjük. Bár nincs virágzási időszaka, de Márkus Ferenc említést tesz a szibériai nősziromról és a sárga liliomról, mint a térség fontos védett növényeiről. Az erdőbe visszatérve pedig egy különleges kezelési forma, a folyamatos erdőképet megtartó, úgynevezett szálaló erdőgazdálkodás jelentőségét ismerteti.
- A szálaló erdőgazdálkodás nem ismeri a tarvágás fogalmát - magyarázza. - Fát vágni itt is lehet, de tudatos tervezéssel, egy-egy egyedet kiemelve. Ezzel biztosítjuk az erdő folyamatosságát, arról nem is beszélve, hogy az utánpótlást szinte önmaga végzi az erdő.
Márkus Ferenc hosszasan sorolja a nemzeti park értékeit. Említést tesz az úgynevezett esernyőfajokról, vagyis azokról a meghatározó állatokról, melyek átfognak egy területet, ahol számos további faj számára is biztosítottak az életfeltételek. Ilyennek tekinthető a rétisas vagy a fekete gólya, amelyek szintén megtalálhatóak az Őrség Nemzeti Park területén.
- A gyepterületek különleges madara a haris, az emlősök közül pedig a vidra mellett a hód is felbukkant már - sorolja tovább a védett fajokat az igazgató, majd szóba kerülnek a térség tájképi értékei is. Márkus Ferenc úgy véli, az Őrség mindinkább felértékelődik, az urbanizálódott társadalomnak szüksége van arra, hogy kiszakadjon a hétköznapok taposómalmából. A szeres szerkezetű, s a népi építészet emlékeit őrző falvak erre különösen alkalmasak.
- Ezeknek a településszerkezeteknek ökológiai okai vannak - folytatja az igazgató. - Eleink azért építkeztek a magasabb térszintre, mert a völgyeket elöntötték a patakok, illetve az agyagos talaj miatt azok nem voltak alkalmasak másra. Az sem véletlen, hogy ezen a vidéken ilyen hagyománya van a fazekasságnak.
A nemzeti park munkatársai a természetvédelmi munkájuk mellett gazdálkodással is foglalkoznak. A gyepterületeket egy száz egyedből álló szarvasmarhacsorda legeli, de 30 muraközi lóból álló ménesük is van. Ezeket az állatokat elsősorban génmegőrzés céljából tartják. Gyuricza Ferenc
2008. június 07. - A főleg Vas megye területén elhelyezkedő, de déli részén Zala néhány települését is érintő Őrség Nemzeti Park néhány év átmeneti időszak után idén áprilisban kapta vissza önállóságát.