Az egerszegi Kertvárosban működő társaság minden paraméterét tekintve mikrovállalkozás. Tulajdonképpen két mérnök alkotta kis konstruktőr cég. Az általuk egy év fejlesztő munkával létrehozott faipari berendezés viszont az egész iparág számára egyedülálló újdonság.
Mint Kiss István faipari mérnök, a Revolutio ügyvezetője mondja, Európában jelenleg az ő prototípusuk az egyetlen kombinált faipari hőkezelő berendezés. Munkatársával, Róka István faipari üzemmérnökkel hozták létre a berendezést, amely három ismert faipari kezelést ötvöz. A gőzölést, szárítást és a hőkezelést. Ezek közül az utóbbi, mint mondja, még gyerekcipőben jár Magyarországon. A skandináv országokban már ismert eljárás.
- A lényege az, hogy hőkezelés során kiégetjük a fa cukortartalmát, így a farontó gombabetegségek és rovarkártevők - mivel a fában nem marad számukra hasznosítható tápanyag - nem támadják meg az anyagot. Ez egy környezetbarát tartósítási módszer, aminek során a fa színárnyalatát is tetszőlegesen beállíthatjuk, sőt, megváltozik tőle a fa akusztikája is. Ezért már hangszerkészítők is bejelentkeztek nálunk, hogy kipróbálnák a hőkezelt faanyagokat. A fa tartósításának ma az elterjedt hazai gyakorlata az, hogy különféle vegyszerekkel itatják át, töltik fel az anyagot. A fafeldolgozás során, a bútoriparban felhasználás előtt szárítani és esetenként gőzölni is kell a fát, de mindegyik folyamathoz külön-külön speciális berendezésekre van szükség. A mi konstrukciónk lényege, hogy e három folyamatot tudtuk egy berendezésben összehozni - így Kiss István.
Mint a mérnök elmagyarázta, a számítógép vezérelte géppel, mintegy hatvan alapprogram alapján lehet bármelyik fakezelési folyamatot beállítani, illetve kombinálni egymással, gyorsabbá és olcsóbbá téve mindezt. Mint érdeklődésünkre elmondta, a szakmai visszhangja nagyon jó volt a nemzetközi vásárdíjnak, hiszen az azóta eltelt alig több mint egy hét óta számos külföldi és hazai faipari cég is érdeklődött. Ezenkívül érzelmileg sem közömbös a díj. Mint az ügyvezető elmondta, pályája során ez az első jelentős szakmai elismerése, ami inspiráló.
Ez annál is fontosabb, mert nem titkolta, tulajdonképpen kényszervállalkozóként kezdte. Alkalmazottként dolgozott több cégnél, fejlesztési vezető volt például az egerszegi bútorgyárnál, majd egy külföldi tulajdonú vállalkozáshoz került, ahonnan elbocsátották. Faipari elszívóberendezéseket, szárító kamrákat tervezett, majd megalakította a kft.-t. Több év alatt kifejlesztettek egy vákuumszárító berendezést, amit aztán továbbfejlesztettek. Az egerszegi cég, mint vezetője elmondta, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által elnyert mintegy 17 millió forint kutatás-fejlesztési támogatás segítségével hozta létre a díjazott berendezést. Hajdu Péter