2004. december 4.
Olcsó importtól tartanak a dél-zalai őstermelők, akik kitartanak e foglalatosság mellett
Idén csak Surdon 180 fakitermelési engedélyt kértek
Leggyakoribb fajták: luc, ezüst ésdouglas
Az első világháborút követő években a zsebében csempészte be külföldről a szebbnél szebb fák magvait Pagony Károly, a Zichy grófok erdésze. Az általa meghonosított fenyők mára széles körben elterjedtek, sőt, rengeteg család számára jelentenek komoly kereset-kiegészítési lehetőséget.
Az első karácsonyfát Magyarországon Brunszvik Teréz grófnő állította. A Németországból átvett szokás gyorsan elterjedt az aktuális divatot mindig figyelő úri családok, majd az egyszerűbb emberek körében.
Idén csak Surdon 180 fakitermelési engedélyt kértek az önkormányzattól és az erdőfelügyelőségtől. Dezső János polgármester szerint ez a szám is jelzi, mekkora jelentőséggel bír a falu életében a fenyőzés. Az ország távoli piacaira is eljutnak a surdi birtokokon nevelt .tűlevelűek - Budapestre, Siófokra, de még Szolnokra is.
Az eladást azonban rengeteg munka előzi meg. Évekig permetezik, kapálják, gondozzák a fenyveseket az őstermelők, hogy aztán vágásérett korukban, a fenyőszezon kezdetekor kitermeljék, kötözzék, teherautókra rakodják, majd a piacokra elszállítsák. Ennek megfelelően napjainkban motorfűrész sivításától, kötözőgép nyikorgásától, autómotorok zúgásá-tól hangosak a somogyi határ közeli dél-zalai települések.
- Hajnal óta dolgozunk – törölte meg homlokát Kiss Gyula, aki 6 ezres fenyőállományának 400 legszebb példányát szánja idén eladásra.
– Elláttuk az állatokat, aztán estig ingázunk a ház és a hegy között. A birtokon kivágott fát utánfutóra rakjuk, lehozzuk a házhoz, itt kötözzük-hálózzuk. Utána újabb forduló következik.
Sifter Istvánné és segítői egy 7 méteres fa kötözésével bajlódtak. A közelükben több tucat, szebbnél szebb fenyő már hálóval borítva várta a szállítójármű érkezését.
- Sokan azt hiszik, hogy óriási a nyereségünk - kezdte a születése óta
fenyőzéssel is foglalkozó asszony. - Elfelejtik, hogy egy-egy szebb fát 12 évig kell
gondoznunk, mire kivihetjük a piacra. A fuvar 60 ezer, az árusításra használt 30
négyzetméterért 12 napra 240 ezer forintot kell fizetni. Alig marad valami a zsebünkben. Higgyék el, sokan csak a fenyő iránti szeretetből foglalkoznak karácsonyfázással.
A helyiek emlékeznek rá, hogy anno ingyen osztották a családok számára a fenyőcsemetéket. Ekkortól jelentek meg az első, karácsonyfát áruló surdi családok a távolabbi piacokon – köztük Péntekék, De Dezsőék, Liszicsék és Müllerék. Utóbbiak leszármazottja, Müller László portáján is nagy sürgés-forgás mostanság. A feleségével kettesben fenyőket kötöző férfi elárulta: nem látja rózsásan a jövőt.
– Dán és holland import jelent meg a piacon – árulta el borús kedvének okát. – Hiába rosszabb minőségűek, mint a hazaiak, sok ember csak az árat nézi, s így kedvez a külföldieknek. Ennek ellenére soha nem jutott eszembe, hogy abbahagyjam. Családi hagyomány a fenyőzés, a gyerekeink viszik tovább.
Kedvezőbb képet tárt elénk Ernsztné Csányi Anita, a Zalaerdő Rt. erdőművelési előadója, aki elmondta: három erdészetüknél van karácsonyfatelepük, s 30 hektáron nevelnek fenyőfákat.
– Úgy érezzük, a tevékenységünkbe beletartozik a karácsonyfázás - magyarázta a szakember –, bár az ebből származó bevétel csak viszonylag kis részét alkotja üzleti tevékenységünknek, de a rólunk kialakított képet is javítja.
A Zalaerdő Rt. négy, „klasszikusnak" számító fenyőfajtát kínál. Méterenként a lucért 350-400 forintot, az ezüstért és a douglasért 700-800-at, míg a fenyők „királynőjéért", a normannért 1700-2000 forintot kérnek – hasonló árakról számoltak be a surdi őstermelők is. A dán, holland importtal kapcsolatban úgy vélte: az még nem fenyegeti a hazai termelőket, „veszélyt" az jelenthetne, ha a külföldi cégek összefognának, és nagy mennyiségű olcsó fával terítenék meg a magyar piacot.
– Negyven éve fenyőzünk, s már három évtizede szállítjuk áfákat a budapesti Deák téri piacra — újságolta Varjas János, aki saját fejlesztésű kötözőgépét mutatta büszkén. – Egy részét nem is eladni szánjuk: eleve félretettem például a gyermekotthonnak szánt példányokat. A gyerekek igazán tudják értékelni a fenyő szépségét.
Szalabán Attila
Hajnalban kelnek és estig dolgoznak mostanában mindazok, akik fenyővel foglalkoznak a dél-zalai falvakban. Ezt a kereset kiegészítési formát választotta Kiss Gyula is, aki idén 400 normann-, luc- és ezüstfenyőt visz a siófoki piacra, reménykedve a jó üzletben, abban, hogy nem marad a nyakán az áruja.