Jövő januártól szervezik meg az első közigazgatási versenyvizsgákat, amelyek „kiváltják" a jelenlegi alapvizsgát.
Az új vizsga díja várhatóan 12 ezer forint lesz. Aki a követelményeknek nem tud megfelelni, nem pályázhat közigazgatási állásra. Bár az érintett hivatalok a jelöltek kommunikációs készségére helyeznék a hangsúlyt, az előzetes tananyag inkább csak elméleti ismereteket és tárgyi tudást kér számon rajtuk. Az eredetileg Szetey Gábor személyügyi államtitkár által kidolgozott versenyvizsga arra szolgált volna, hogy a közszolgálatra alkalmas embereket kiválasszák, vagyis azokat, akik képesek ügyfelekkel (is) foglalkozni. Nehéz belátni, hogy egy érettségivel rendelkező ügyintézőnek miért kellene ismernie például „a hazai népességszám és a várható életkor alakulásának főbb tendenciáit" vagy „a modern pártok kialakulását", miközben nem követelmény számára a konfliktuskezelés.
Több mint négyszáz üres álláshelyre lehet pályázni jelenleg a magyar közigazgatási szervezeteknél. A közigazgatási állások kapósak, mert bár az elmúlt években 289 000-ről 273 000-re csökkent a közigazgatásban dolgozók -beleértve a rendészeti szerveket is - száma, a felmondási védettség miatt ezek az álláshelyek még mindig biztosabbak, mint a versenyszférában lévő munkahelyek. A bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 295 000 forint volt a közszférában. Néhány hónapja már könnyebb tudomást szerezni az egy-egy hivatalban megüresedett állásról, hiszen kötelező azokat meghirdetni a Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) honlapján. A mindenki előtt nyitva álló pályázati rendszert azonban hamarosan szigorítani fogják. 2009. március 1-jétől a központi közigazgatásban meghirdetett vezetői posztok betöltésekor már alkalmazni kell egy 2007-ben elfogadott törvénymódosítást, amely versenyvizsga előzetes letételéhez köti a megüresedő állás megpályázását. Jövő év végére pedig már valamennyi közigazgatási álláshely betöltése során előírás lesz a versenyvizsga.
A versenyvizsga rendszerének bevezetésével a kormány az európai kormányzati trendeket követi. Az Európai Unió intézményeibe főszabályként szintén csak versenyvizsga letétele után pályázhat valaki A versenyvizsgák során mérik az uniós intézmények működésével kapcsolatos tudást, de azt is, hogy a jelölt mennyire képes „komplex" gondolkodásra, tud-e nehéz szöveget értelmezni, bonyolult ábrákból, összetett grafikonadatokból helyes következtetést levonni, illetve folyamatokat elemezni - mindezt idegen nyelven is. A számítógépes teszt kitöltésével kezdődő vizsga nehéz, de az eredményességhez szükséges minimális pontszám elérése nem lehetetlen - állítják azok, akik már sikerrel vették az akadályt, bár sokaknak, köztük a már több éve az uniós intézményekben dolgozóknak második, harmadik nekifutásra sem sikerül. A kormányszóvivői irodától kapott tájékoztatás szerint a kormány várhatóan októberben tárgyal majd arról, milyen tananyagból, milyen követelmények szerint kell a vizsgát lebonyolítani. A vizsgákat a regionális közigazgatási hivatalok szervezik majd meg. Bár hivatalos döntés még nincs, lapunk úgy tudja, aki közszolgálatba kíván állni, annak vizsgadíjként 12.000 forintot kell „beugróként" leszurkolnia. (A vizsgázó kiadásai ennek többszörösére rúghatnak akkor, ha nem egyedül akar felkészülni, hanem részt vesz egy felkészítő tanfolyamon.) A díjat nem kell megfizetnie annak, aki már jelenleg is közszolgálatban dolgozik, annak pedig visszatérítik, aki a vizsga sikeres letétele után 5 éven belül elnyer valamilyen állást a közigazgatásban. A sikertelenül vizsgázók nem csak pénzüket vesztik el, hanem a pályázati lehetőségtől is elesnek. A vizsga megléte olyan „alaki" kelléke lesz egy közigazgatásiállás-pályázatnak, amelynek hiányában a pályázat érvénytelen.
Egyelőre nem tisztázott, hogy mi is a versenyvizsga „viszonya" a magasabb szintű tudást megkövetelő közigazgatási alapvizsgához, illetve szakvizsgához. A kormányszóvivői iroda szerint „mivel a versenyvizsgának a vonatkozó törvényi előírás miatt ki kell váltania a jelenlegi közigazgatási alapvizsgát, ezért a vizsgakövetelmények körét ennek figyelembe vételével kellett összeállítani". Az eredetileg Szetey Gábor személyügyi államtitkár által kidolgozott versenyvizsga arra szolgált volna, hogy a közszolgálatra „alkalmas" embereket kiválasszák. Vagyis azokat, akik képesek ügyfelekkel (is) foglalkozni. A versenyvizsga azonban mégsem ezt, hanem legalábbis a KSZK-ban a napokban véglegesített tananyag szerint a közigazgatásról meglévő tárgyi tudást méri le. Nehéz belátni, hogy egy érettségivel rendelkező ügyintézőnek miért kellene például ismernie „a hazai népességszám és a várható életkor alakulásának főbb tendenciáit", illetve „a modern pártok kialakulását", miközben nem követelmény például a konfliktuskezelés, ami fontos lehet például egy szabálysértési ügyintézőnél, aki bírságot szab ki. A diplomások számára szervezendő vizsgák tananyagai még ennél is elméletibb jellegűek. Meg kell tudni nevezni az európai egység gondolatának kiemelkedő (nemzetközi) képviselőit, s az sem árt, ha a pályázó ismeri „az ENSZ megközelítésének fő jellemzőit a közigazgatás fejlesztése tekintetében" vagy a „strategic govermance" legfontosabb követelményeit - bármi legyen is az utóbbi. A szóvivői iroda szerint a tananyag összeállításánál az volt a cél, hogy „a közigazgatási alapvizsga követelményrendszere egészüljön ki olyan egyéb tudástartalmakkal, amelyek a közigazgatási munka egésze szempontjából elengedhetetlenül fontosak, valamint, hogy a korábbi lexikális, tárgyi tudás számonkérését jórészt váltsa ki egy olyan vizsgáztatási metódus, amely lehetővé teszi a vizsgázók gyakorlati problémamegoldó, lényeglátó, és egyebek mellett (pl. a számítástechnika alkalmazásának, helyesírásának, íráskészségének, stílusának) kommunikációs képességeinek megállapítását is". Azt, hogy ez sikerül-e, az év végén derül csak ki. Augusztusig tart ugyanis az a pályázat, amin kiválasztják azokat a „tananyagírókat", akik az elméleti anyagból gyakorlatias teszt- és esszésorokat írnak – az év végére. A puding próbája ezúttal is az első versenyvizsga lesz. A közigazgatásban dolgozók alapvizsgájának „kötelező tárgyából" az írásbeli vizsgán a jelentkezők 87-89 százaléka felelt meg, míg a választható tárgyból a tavalyi vizsgákon mindössze 3 százalékos volt a bukási arány a KSZK összesítése alapján. Csík Rita
A személyiség fontosabb a szaktudásnál
A pályázók személyisége, valamint készségei és szakmai tapasztalatai fontosabbak, mint a tárgyi tudásuk - ez derül ki a Kormányzati Személyügyi Központ felméréséből. A KSZK idén tavasszal a versenyvizsgák követelményeinek összeállításhoz 150 kormányhivatalt, illetve települési polgármesteri hivatalt keresett meg kérdőívével. Jellemző a magyar közigazgatás emberierőforrás-fejlesztési érzékenységre, hogy mindössze 26 intézmény küldte vissza az adatlapot. A válaszolók közül háromszor annyian említették a pályázó „személyiségét", mint á tárgyi tudást olyan tulajdonságként, ami „szükséges tényező egy köztisztviselő alkalmazása során". A közigazgatási szervezetek vezetői elenyésző fontosságot tulajdonítanak a pályázó „motivációjának", azaz annak, hogy miért akar közszolgálatba állni. Az „elvárt személyiségjegyek" között toronymagasan vezet a kommunikációs készség, amit ötször gyakrabban említettek, mint például a felelősségtudatot vagy a határozottságot. A kulturált megjelenés a hivatalok irányítói szerint fontosabb, mint az empátia és az együttműködési készség. Az erkölcsi feddhetetlenség, udvariasság említési gyakorisága pedig a fehér hollóéval vetekszik.
Amit a munkaadó elvár
– speciális szakterületi ismeretek
– Országos Képzési Jegyzék (OKJ) vizsga
– ECDL-vizsga (Európai Számítógép-használói Jogosítvány)
– másoddiploma
– posztgraduális képzésben való részvétel
– 1-3 éves, a szakterületen eltöltött gyakorlat
– (több) idegen nyelv ismerete
– civil- és médiakapcsolatok
A köztisztviselőktől elvált személyiségjegyek
(az említés gyakorisága alapján rangsorolva)
Precizitás, pontosság
Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség
Kulturált megjelenés és viselkedés
Elemző képesség, logikus gondolkodás
Empátia
Önállóság
Együttműködési épesség
Vezetői képesség
Határozottság