Studinka Lászlóról nevezték el a Mosonszolnokhoz tartozó Irénmajorban működő, most felújított kutatóállomást. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Vadgazdálkodási Gerinces Állattani Intézete és a Mezort Zrt. együttműködésének eredményeként létrejött és működtetett állomást a minap adták át.
Az ez alkalomból szervezett ünnepségen Sótonyi László vezérigazgató kiemelte: a Mezort Zrt. jelentős ráfordítással rendbe tette a kutatóállomást, hogy továbbra is azokat a célokat tudja szolgálni, amiért eredetileg létrehozták. A névadással pedig a nagy előd előtt akartak tisztelegni, Studinka László ugyanis a Lajta–Hanság Állami Gazdaság megalakulása után szervezte meg itt a vadgazdálkodást, és tevékenysége eredményeként jöttek létre a mai vadászterületek is.
A vezérigazgató elmondta: az állami gazdaságok létrejötte gyökeresen megváltoztatta a hazai mezőgazdaságot és átalakult a vadállomány élőhelye, illetve összetétele is. A gazdaság az egyetemmel karöltve reagált erre a változásra és létrehozta a kutatóállomást, majd elindult a Lajta-projekt, a fogoly élőhelyének vizsgálata, illetve a mezőgazdasági területen élőhely kialakítása.
Ezt követte a Moson-projekt, ami a védett területen kívül túzokélőhely kialakítását célozta. Sótonyi László hangsúlyozta: ez a kutatás nagyszerű példa a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság és a természetvédelem együttes érvényesülésére.
Dr. Faragó Sándor rektor mérföldkőnek nevezte az egyetem életében a kutatóállomás átadását és az ott folyó munkát. Mint mondta, ebben valósul meg a kutatás kiváló hasznosítása a gyakorlatban.
Az állomáson zajló vizsgálatokból már több mint húsz szakdolgozat és nyolcvan előadás anyaga született.
Egyebek mellett az itt végzett kutatások eredményeinek sora az alapja a Túzok Life projektnek is. A rektor felidézte a névadó, Studinka László életútját és jelentőségét, aki, mint mondta, példája és mércéje a mindenkori vadgazdálkodási tevékenységnek. MÉHES ÁKOS