Eredetileg ennek csaknem a négyszereséről volt szó, a "karcsúsítás" különböző lobbiknak köszönhető. Sokak szerint hosszú távon az lenne a legjobb megoldás, ha valamennyi erdészeti részvénytársaság átkerülne a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, hiszen ekkor nem a gazdasági, hanem a természetvédelmi szempontok kerülnének előtérbe.
"Magyarországon jelenleg 380-390 ezer hektár védett erdő található, ám ebből mindössze harmincezer hektár van az érintett nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésében" – mondta lapunknak Sándor Márton, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának vezetője. A szakember ezt annak kapcsán mondta, hogy a múlt héten a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése nyomán csaknem nyolcezer hektár került át az állami erdőgazdaságoktól a természetvédelmi hatóságokhoz. A gazdát cserélt tölgyesek legnagyobb része a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park területén van, és ezzel az intézkedéssel az érintettek a náluk levő teljes erdőterület kezelőjévé váltak. Az örömteli esemény értékét kissé rontja lapunk megbízható forrásból származó információja, miszerint eredetileg nem nyolc-, hanem harmincötezer hektárról volt szó. A tekintélyes csökkentésről a vadászati és erdészeti lobbi tehet.
"A minisztérium azt szeretné, ha a tíz nemzeti park területén lévő valamennyi, csaknem százötvenezer hektárnyi erdőterület az igazgatóságokhoz kerülne" – mondta Sándor Márton. Megtudtuk, a tárca következő lépésként az Aggteleki, a Körös–Maros és a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban lévő mintegy húszezer hektár átadását készíti elő. Mindez nem tűnik könnyű feladatnak, ugyanis az érintett részvénytársaságoknak nem nagyon tetszik a terv. A jelenlegi elképzelések szerint az erdészeti vállalatok kezelésében maradna a tájvédelmi körzetek száznyolcvanezer hektáros erdeje, ahol vagyonkezelési szerződésben biztosítanák a környezetvédelmi szempontok érvényesülését.
A KVVM álláspontja szerint az erdőkben olyan gazdálkodást kellene megvalósítani, amelynek elsődleges célja a biológiai sokféleség megőrzése, és nem a profitszerzés. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter e törekvése Sólyom László köztársasági elnök és Fülöp Sándor zöldombudsman támogatását is élvezi.
"Az erdészeti cégek évente a magyar GDP 0,7-1 százalékát adják. Ez a néhány milliárd forint haszon biztos jól mutat a költségvetésben, ugyanakkor a társadalomnak adott egyéb értékeket senki nem próbálja forintosítani. Ez óriási hiba, mert ha ezt megtennénk, biztos vagyok benne, hogy legalább tízes szorzót kellene használnunk" – mondta Sándor Márton. Szerinte nehezen érthető az erdészeti részvénytársaságok ellenállása, hiszen nekik is az lenne az érdekük, hogy ne a profitorientált favágással, hanem a jövőteremtéssel és valódi szakmájukkal foglalkozzanak. Lázin Miklós András