Orosz Sándor elmondta: egy erdőrészt kijelölnek és letermelik róla a fát, így kialakul egy tájseb. Ez a természet egésze szempontjából hátrányos módszer. A szálalásos gazdálkodás sokkal használhatóbb erdészeti módszer. Ilyenkor folyamatosan fennmarad valamennyi korosztály, és ráadásul a tájkép szempontjából erdő látványa van a területnek.
(Orosz Sándor bizonyára a tarvágás és a szálaló vágás közötti különbségről beszélt - a szerk.)