A rosszul tervezett városokban demográfiai robbanás zajlik, irtják az őserdőt, hogy a fát exportálják, az erdők helyén gabonát termeljenek, megint csak a külföldi piacok kedvéért, a helyi környezetet példátlan mértékben szennyezik, mindez súlyos teher a Föld legnagyobb erdővidéke számára, áll a szerdán este kiadott dokumentumban.
A tendenciák elszomorítóak: 2005-ig az Amazonas-medence erdeinek 17 százaléka tűnt el. Ez 875 ezer négyzetkilométer, vagyis csaknem 10 Magyarországnyi terület.
Azóta ugyan valamennyire lassult az erdőirtás, de például csak Brazíliában 2007-ben további 11,2 ezer négyzetkilométer erdő tűnt el.
Ha egy területen a növénytakaró 30 százaléka eltűnik, akkor ennek következtében csökken a csapadék, mert kevesebb a növények párolgása, és ez önmagába visszatérő kört eredményez. Ha kevesebb az eső, akkor nagyobb a szárazság, több az erdőtűz, és még kevesebb a növények által elpárologtatott nedvesség, amelyből csapadék lenne.
A belső népességvándorlás, a városi övezetek terv nélküli fejlődése is súlyos veszély. Az Amazonas folyó medencéjében mintegy 35 millió ember él, csaknem 65 százalékuk városokban. A városok közül háromnak már 1 millió fölött van a népessége - sorolja a problémákat az ENSZ-jelentés.
Az elmúlt években tízszer több lett az autóút, ezek felszabdalják az ökológiai szisztémákat, és riasztó mértékben csökkentik a biológiai sokféleséget.
A körültekintő tervezés hiánya miatt nagy a vízszennyezés. Iparvállalatok, bányák, olajkutak, települések szennyvize és sok mezőgazdasági vegyszer kerül az Amazonasba, amely a Föld legnagyobb folyója.
Mindezeket a nehézségeket fokozza a klímaváltozás, így az Amazonas vidékének ökológiai rendszere még sebezhetőbbé vált, szögezi le az ENSZ-jelentés.
Az ENSZ-dokumentum felszólítja a régió 8 államát, hogy közösen dogozzanak ki jövőképet, és hozzák összhangba környezetvédelmi politikájukat.
2009-02-19 - A globalizáció által fűtött, ellenőrizetlen gazdasági fejlődés óriási területeket pusztít el az Amazonas medencéjének őserdeiből - hívta fel a figyelmet az ENSZ.