Több a forraltbor-árus a Normafánál, mint a szarvas – panaszolta egy kiránduló, aki 1983-ban még látott agancsost a területen. Bezzeg Kötcsén! Ott megjelent egy kis szarvas, akkor még agancs nélkül, majd egy kutyatámadás alkalmával – amikor a kóbor ebek 50 kecskét végeztek ki egy udvarban – a fiatal szarvas eltűnt. Azt hitték, áldozatul esett, felfalta a falka. De négy héttel eltűnése után, egy nappal karácsony előtt megjelent Kötcse főutcáján… Olyan volt, mint egy mese – állapítja meg egy helyi polgár. Most etetik az állatot, és remélik, hogy egy vadasparkban kap otthont a kezes jószág.
Készül az új erdőtörvény, amely az erdőgazdálkodóknak szabadabb kezet ad az úgynevezett természetközeli módszerek bevezetésére a területek művelésében. Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Gálhidi László, egy környezetvédő civil szervezet munkatársa, Fülöp Sándor, a jövő nemzedék állampolgári biztosa és Lomnici Gergely, a Pilisi Parkerdő Gazdaság szóvivője a műsorban érzékeltette: keskeny ösvényen tud haladni az, aki az érdekek sűrűjében el akar igazodni, és az erdők körüli rengeteg szempontnak meg akar felelni, mindamellett a feladat szép, és megoldható. Érvényesíthető egyfajta demokrácia is: akár az országos, akár a helyi szabályozáskor kötelező az előzetes egyeztetés, és ha a társadalom nem is óhajt minden kérdésbe beleszólni – mindössze négy-öt olyan civil szervezet van, amely hallatja hangját erdőügyben -, a javaslattétel lehetőségét meg kell adni, fenn kell tartani.
Az Országgyűlés a napokban zárta le az új erdőtörvény tervezetének általános vitáját. Az új szabályozás kockázatokat is rejt: megnyitja az állami erdők privatizálásának lehetőségét. Ezt a változást számosan nehezményezik. A joganyag érdekessége, hogy az erdővel kapcsolatban vezeti be az úgynevezett természetközeli módszerek fogalmát. Már a most hatályos joganyag is szavatolja ugyanakkor, hogy egy erdőgazda területét ne lehessen letermelni annak beleegyezése nélkül, akkor sem, ha több gazda többségi tulajdonosi határozattal a tarvágás mellett dönt. Igaz, ilyen esetben idejekorán kell a hatóságnál a tiltakozást bejelenteni - hívja fel a figyelmet a szakember.
Egykor remetének nevezték az erdőben meghúzódó fedélnélkülieket. Most hajléktalanoknak bélyegzik azokat, akik a nincstelenség miatt menekülnek az erdőbe: állítólag a Moszkva térről „üldözték” el őket, és egy erdei étteremben vertek tanyát, mégpedig egy szeretetszolgálat vezényletével. Egy étteremgazda panaszolja, hogy a Szép Juhászné csárdát szállta meg egyes adatok szerint ötven, más forrás szerint negyven fedél nélküli európai uniós állampolgár. Még „attrocitálták” is egy büfé vendégeit. Igaz, ez egy szociális probléma – állapítja meg egy szakember -, ezt a súlyos bajt nem kellene ide-oda tologatni. Mindamellett már nem erdőgazdálkodás folyik a modern remeték által elfoglalt területen, hanem egyfajta telep alakult ott ki. Nagy terhet jelent egy erdőnek, ha 40 fősre „dagadó” hajléktalantelep létesül – vonja le a következtetést a szakértő.
Egyszer kell elkészíteni a jó erdei földutat, és utána esős időben nem szabad traktorral rámenni, mert a jármű felvágja az utat, és később használhatatlanná teszi – fejtegeti egy dél-balatoni szőlős gazda. Ám minden rosszban van valami jó. Egy betelefonáló hívta fel a figyelmet: jobb is, ha használhatatlan az erdei földút, mert legalább nem lehet személykocsival kilopni nagy mennyiségű, a bűnözők által kivágott fát.