2011. március 26. - A Föld népességének növekedése miatt néhány
évtizeden belül a mostaninál jóval több élelmiszert kell majd
megtermelni - mondta az Agárgazdasági Kutató Intézet
főigazgató-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában, az
élelmiszerárak emelkedését magyarázva. Popp József arról is beszélt, hogy nem szerencsés behozatalellenes elveket hangoztatni, mivel Magyarország számos élelmiszerből nem önellátó, ráadásul jelentős mennyiséget szállít exportra is.
Az utóbbi két évben jelentősen emelkedett az élelmiszerek ára, aminek oka részben a kereslet növekedése, részben pedig a kínálat ingadozása volt - mondta az Agárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában.
A népességnövekedés miatt - folytatta Popp János - a kereslet erősödése a továbbiakban is jellemző lesz, ráadásul egyre többen akarnak majd egyre jobb minőségű termékekhez jutni. Ha 2050-re valóban kilencmilliárd ember fog élni a Földön, azaz harminc százalékkal több, mint most, az igények kielégítéséhez a jelenleg megtermelt áruknál értékben hetven százalékkal többet kell majd előállítani.
A szakértő szerint ez azért is lesz nagyon nehéz, mert idővel egyre több ember engedheti meg magának, hogy állati terméket vásároljon, márpedig egy kilokalóriányi hús előállításához kétszer-hatszor több növényi termék szükséges. A nagyobb volumenű növénytermesztéshez pedig több termőföld kell.
Márpedig a termőterületek nagyságát nem lehet korlátlan mértékben bővíteni: a földfelszín 22 százaléka termékeny, ebből 4 százalékot tesz ki a biológiailag termékeny óceán, de a túlhalászás miatt ez az arány csökkent. Termékeny termőföldből 13 milliárd hektár van a bolygón, ennek legértékesebb része a mintegy 1,4 milliárd hektárnyi szántó és a 0,2 milliárd hektárnyi ültetvény. Újabb mezőgazdasági területeket csak gyepes részek feltörésével vagy erdőségek kiirtásával lehet bevonni a termelésbe, ennek költsége azonban ugyancsak óriási - magyarázta az Agárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese.
Az egyetlen megoldás a problémára a hozam növelése lehet - mondta Popp János, megjegyezve: ma a Föld népessége évente egy százalékkal bővül, míg a búza- és rizstermesztés csak 0,8-0,9 százalékkal. Néhány növény, így a kukorica, a szója vagy a repce esetében a hibridek kifejlesztése miatt jobb az eredmény, de a következő negyven esztendőben évente két százalékos fajlagos hozamnövekedésre lenne szükség a bővülő kereslet kielégítéséhez.
A szakértő figyelmeztetett: az élelmezésbiztonság nemcsak azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert állítunk elő, hanem azt is, hogy a háztartásoknál elegendő jövedelem áll rendelkezésre ahhoz, hogy megvásárolják azt. Pedig ha az árak növekednek, erre egyre kevesebb embernek lesz lehetősége. Ráadásul az emberiség 15 százaléka, azaz közel egymilliárd ember már ma is alultáplált vagy éhezik, mert nincs annyi pénze, hogy abból az élelmiszer-szükségletét fedezni tudja.
Magyar helyzet
Számos élelmiszerből, így sertéshúsból, tejtermékből és gyümölcsből sem önellátó Magyarország, ennek ellenére az élelmiszer-gazdasági export értékben nagyobb, mint az import - mondta az Agárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese.
Mivel a magyar termékek aránya a fogyasztáson belül jelenleg nagyjából 70-80 százalék, és több élelmiszert ad el Magyarország, mint amennyit behoz, nem szerencsés behozatalellenes elveket hangoztatni. Nem tudunk majd ugyanis mit kezdeni a durván húsz százalékos többlettermeléssel, ha ennek következtében külföldön majd nem kérnek a magyar áruból - figyelmeztetett a Popp József.
A szakértő arról is beszélt, hogy jó kezdeményezés ugyan a helyben előállított magasabb minőséget és tradíciót képviselő élelmiszerek értékesítésének támogatása, túl sokat vár azonban ettől Magyarország. A nemzetközi ugyanis nagy mennyiségű homogén termékkel - például gabonával, sertéshússal, tejtermékkel, feldolgozott áruval - lehet csak kilépni, kis mennyiségben előállított nem szabványárut, így biosajtot nem lehet eladni. Exterde Tibor
