A népi megfigyelés szerint, ha február másodikán süt a nap, akkor nem szűnik még a tél szorítása. Jól tudja ezt a medve, előjön ugyan a barlangjából, de mivel megijed az árnyékától, nyomban vissza is bújik. Nem úgy történik a valóságban, ahogy a néphit tartja.
A medve, ha hibernál, bizony 2-án nem jön ki a barlangból, mert nem a napsütés határozza meg a medvék viselkedését, hanem a tél keménysége. A nagyvadak behúzódtak barlangjukba és nem jönnek ki. De a vadőrök szerint egész télen volt medvemozgás a hegyekben. A fiatalabb medvék ugyanis kijártak a megfigyelőpontokhoz, ahol élelmet is kaptak. Hogy valójában a természet mit jelez és mit nem, azt nem a medvék viselkedéséből lehet megtudni - mondják a szakemberek. Arról pedig, hogy hányan vannak, nehéz lenne megmondani az igazat.
Az utóbbi években erőteljes küzdelem bontakozott ki, érvek szóltak amellett, hogy a kárpáti barnamedvét lehet vadászni, mert számuk több mint hatezer. Ezzel szemben az állatvédők, közöttük a székelyudvarhelyi AVES Alapítvány szerint a számok valótlanok, a medvék száma nem több mint 2000 a Kárpátok romániai szakaszán. A Szeley-Szabó László vezette civil szervezet európai kampányt indított el a medvék védelmében. Szeley tavaly bekövetkezett halála után lánya, Szabó Orsolya próbálja meg továbbvinni alapítványnál végzett munkáját. Szerinte a kilövési keret a jelenlegi vadászigényre is nagy.
A tavaly augusztusban elfogadott kormányhatározat értelmében szeptembertől december végéig 250 medvét, március végéig pedig 400 farkast, 150 hiúzt és 500 vadmacskát lőhetnek ki országszerte. A székelyföldi vadásztársaságok egyhangúan azt állítják, sok a vad, kevés ez a kilövési engedély.
Tény, a jelenlegi szaktárca szigorúbban bánik a számokkal. Hargita megyének 2004-ben 74 medvét engedélyeztek, tavaly már 32-t lőhettek ki csupán a megyében működő tíz vadásztársaság tagjai. Arról pedig, hogy mekkora lesz idénre a keret, csak a tavaszi létszámösszesítés után döntenek.
Oláh Gál Elvira