Ha Nyíradonyba települ a dél-nyírségi bioerőmű, véget érhet a környék haldoklása, és a nagybeteg talpra állhat: épülnek majd utak, lesz munkahely, sokan megint ember módra élhetnek. Már persze, ha így lesz. Egy erőmű ugyanis mégiscsak erőmű, és nálunk volt már olyan, hogy szélerőmű-beruházást is megfúrt a lakossági tiltakozás - pedig az nem is füstöl.
Ha úgy vesszük, Nyíradony megfoghatná az Isten lábát. Ha Nyíradonyba települ a dél-nyírségi bioerőmű, véget érhet a környék haldoklása, és a nagybeteg talpra állhat: épülnek majd utak, lesz munkahely, sokan megint ember módra élhetnek. Már persze, ha így lesz. Egy erőmű ugyanis mégiscsak erőmű, és nálunk volt már olyan, hogy szélerőmű-beruházást is megfúrt a lakossági tiltakozás; pedig az nem is füstöl. Nyíradonyban sem mindenki lelkesedik azért, hogy majd biomasszát tüzelnek el a kazánokban, úgyhogy e pillanatban az erőmű építése csak annyira biztos, mint a holnapi frontátvonulás.
Amúgy pedig ideje lenne, hogy komolyan vegyük az Európai Unió ajánlásait az úgynevezett alternatív erőforrások felhasználására. Annál legalábbis komolyabban, mint amit az a százmillió forint jelez, amit úgynevezett napkollektorok építésére szán az állam. Ez az összeg ugyanis csak akkor sok, ha az ember lottón nyeri, egyébként pedig negyven családi ház szerelhető fel belőle napelemmel. Nem negyvenezer, nem négyezer, még csak nem is négyszáz, hanem negyven.
A fa feldolgozását nem igazán ebben az irányban szoktuk végiggondolni elsősorban, és mint Polgár István, a Liget Bioenergia Művek Kft. ügyvezetője is elmondta, eddig ebben a térségben a fának inkább fűrészüzemi feldolgozása volt a jellemző. A szakember fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez a technológia nem más iparágaktól veszi el a fát, mert itt olyan faféléket használnak majd fel, amiket eddig nem hasznosítottak. Közvetlenül az erőmű alkalmazásában 50-60 embert tudnak majd foglalkoztatni, és ennek többszöröse az a létszám, aki a tüzelőanyag ellátását, szállítást, logisztikát, karbantartást végez majd.
Tasun László, Nyíradony polgármestere és az önkormányzat is örült annak, hogy ez a bioerőmű esetleg náluk települne le, hiszen ez munkahelyteremtéssel is járna. Eddig a lakosság körülbelül húsz százaléka tud erről a beruházásról. Nagyrészük a munkalehetőséget nézik, mivel 18.5 százalék a munkanélküliség a településen. A vélemények természetesen megoszlanak, mert aki közelebb lakik a lehetséges telephelyhez, az kissé bizalmatlan.
Kőrös Gábor, az Energia Klub vezetője elmondta, hogy Magyarországon 3.6 százalék az alternatív energia az összes megtermelt energiaforrásból. Az Európai Unió bizonyos célokat tűzött ki Magyarország számára, hogy 2010-re milyen értékeket kell elérni. A teljes energiatermelést nézve 7.2 százalékot kell elérni, tehát meg kell duplázni. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérhessük, ahhoz országos szinten egy nagyon jól átgondolt stratégiával kell rendelkezni, és nemcsak a megújuló energiaforrásokat tekintve, hanem az energiaszektor tekintetében is.
Az Energia Klub vezetője szerint érdemes megnézni Ausztriát, ahol a nagyon jól működő és hatékony támogatási rendszer elsővé emelte Európában. Bár kevésbé jó természeti adottságokkal rendelkezik a napenergia tekintetében, mint Magyarország, ennek ellenér Ausztriában a legmagasabb az egy főre jutó napkollektorok négyzetméterének száma.
Polgár István:- Polgár István vagyok, a Liget Bioenergia Művek Kft. ügyvezetője, és ennek a projektvezető társaságnak a vezetője. Valóban, ez ideig a térségben is a fának inkább a fűrészüzem és más típusú feldolgozása volt a jellemző, de mi nem arra a bázisalapra telepítjük az erőművet. A rönkfa és az abból kinyerhető bútorfa, építési fa, és más egyéb célú fa továbbra is ugyanúgy rendelkezésre áll a térségben. Amit egy erőműben el lehet tüzelni, azok az ágak, gallyak és kevésbé értékes faféleségek, amiknek egyébként mintegy tizenöt-húsz százaléka a vágás végén marad kint. Azzal az aprítási technológiával, amivel mi számolunk, a vágástéren ez felaprítható és gazdaságosan beszállítható az erőműbe. Tehát azt szeretném hangsúlyozni, hogy nem más iparágak elől fogjuk elvenni a fát, hanem jelentős részben olyan faféleségeket fogunk feldolgozni, amelyek idáig nem kerültek hasznosításra.
- Tehát akkor úgy tűnik, hogy épül egy erőmű Nyíradonyban - vagy esetleg valahol másutt, nem döntöttek még?
- Három helyszín vizsgálata folyik még jelenleg is: Hajdúsámson, Téglás és Nyíradony. Ez egy nem egy szubjektív döntés kérdése, jelenleg úgy tűnik, hogy Nyíradony minden szempontból ki tudja elégíteni ezeket a feltételeket. A helyi igénye az erőműnek, körülbelüli számításaink szerint, egy ilyen hat-nyolchektárnyi terület.
- Tasun László, Nyíradony polgármestere. Örültek, amikor a cég megkereste önöket ezzel az ötlettel?
Tasun László:- Örültünk, hiszen minden olyan dolog, ami munkahelyteremtéssel jár, az Nyíradonyban is üdvözlendő. Amikor hivatalosan is megkeresés érkezett, akkor testületi ülésen tárgyaltuk meg, a cég képviselőivel, eléggé aprólékosan, meg is jelölte az önkormányzat azt a három, egyaránt több mint negyvenhektárnyi területet, ahol ez az erőmű megépülhetne.
- Mikor kezdődhet el ennek az erőműnek az építése, és mikorra tudnak rácsatlakozni valóban az országos hálózatra?
Polgár István:- Elvileg 2007. első féléve a kereskedelmi üzem.
- Mennyi faanyagot tud feldolgozni majd ez az erőmű és ebből mennyi elektromos energia keletkezik?
- Százötvenezer tonna faaprítéknak az éves eltüzelése az, amit a kazán el fog végezni, és ezzel egy 20 MW-os villamos energiát termel évente, ez körülbelül nagyságrendileg úgy határozható meg, hogy hat-nyolc Nyíradony nagyságú településnek a villamos ellátását tudjuk ezzel elvégezni.
- Van Nyíradonyban és a környékén százötvenezer tonna gally, faanyag, lehulló termék?
Tasun László:- Nincsen nyilvánvalóan; hiszen ez egy elég komoly mennyiség, energiaerdők ültetésével, energiaültetvények bevonásával próbálják majd az ellátást biztosítani a beruházás tervezői. Véleményem szerint azért a forgácslapgyárak nem örülnek egy konkurencia megjelenésének, a forgácslapgyárak nagymértékben használják azt a fajta alapanyagot, amelyet az erőmű is fog majd használni.
Polgár István:- Ez tulajdonképpen nem egészen így van, tehát a fafeldolgozó üzemek, azt a jó minőségű fát dolgozzák fel, amit mi nem akarunk eltüzelni. Mi azt akarjuk eltüzelni, ami ezekben a fafeldolgozó üzemekben hulladékként jelenik meg. Hogy csak egy nyíradonyi példát említsek, van nyíradonyi fafeldolgozó üzem, vállalkozók tulajdonában, akik húsz-harmincezer tonna éves hulladék szállítására nagyon szívesen kötnének szerződést a társaságunkkal, sőt, mind az Allami Erdészet részéről, mind a magánerdészetek részéről mutatkozik olyan kínálat, amely elegendő mennyiségű alapanyagot tud biztosítani az erőmű számára. Még egy tételt szeretnék megemlíteni, tuskót szerintem az elmúlt húsz évben Magyarországon senki nem tüzelt még el. Ipari méretekben, azokat a tuskókat, amik ma a vágástér mellett fel lettek nagy halomban tornyozva, és földdel be vannak fedve, mintegy négy-öt évbe telik csak ezeknek a feldolgozása. Tehát az erdészeti területeknek becslések szerint mintegy tíz százaléka van ma elfoglalva, hogy a tuskókat halomra összetolva ezeken a területeken vannak. Tehát az erőmű célja elsősorban olyan faféleségeknek az eltüzelése, aminek a hasznosítása jelenleg nem minden vonatkozásban megoldott.
- Hány embernek adnak majd munkát?
Polgár István:- Az egyik, ami közvetlen az erőmű alkalmazásában álló létszám, ez körülbelül egy ötven-hatvan fő, és hát ennek többszöröse, az a létszám, aki a tüzelőanyag-ellátást, a szállítást, a logisztikát, javítást, karbantartást és egyéb tevékenységet végez.
- Mit szólnak a nyíradonyiak ehhez a tervezett beruházáshoz, mennyire tudtak eddig tájékozódni róla?
Tasun László:- Akihez az információ eljutott, az legfeljebb húsz százalék lehet, ennek ellenére is, hogy talán körültekintően jártunk el benne, jellemzően azt találják ki az emberek, hogy munkahelyteremtéssel jár, és azért mindenki számára jólcsengő dolog.
- Mekkora a munkanélküliség Nyíradonyban?
- 18,5 százaléknyi a mi méréseink szerint, egyébként papíron 14,5 százalék körüli, ettől függetlenül azt kell mondanom, hogy megoszlanak a vélemények, nyilvánvalóan, akikhez közelebb esik esetlegesen a létesítmény, azok abszolút nem örülnek.
- Azt mondják, hogy majd füstölni fog, és szennyezi a környezetet?
- Van az emberekben egy félsz, hát tessék elképzelni, nagy kémény, egy óriási kémény, van egy árnyéka, ha kinézünk reggel, és ott van egy nagy kémény, hát olyan furcsának tűnik ez, főleg ezen a részen, ahol a legmagasabb tengerszint feletti magasság, talán hetven méter is van.
- Füstölni fog ez a kémény?
Polgár István:- Hát a kémény természetesen füstölni fog, hiszen a fának az elégetéséből keletkező égéstermékek ezen a kéményen keresztül fognak eltávozni. A környezetet nem fogja terhelni semmi olyan káros anyaggal, ami bármilyen környezetvédelmi előírást is megszegne.
- Azzal, hogy ez az erőmű elláthat, hat-nyolc ilyen települést, villamos energiával, mint, amekkora Nyíradony, lehet ezzel Nyíradony egy kicsit a világ közepe, ennek a kis világnak a közepe, ami itt az ország keleti végén van?
Tasun László:- Nyíradony arról híres, hogy itt van a Gúti erdő a környéke, vadállományával, természeti kincseivel, épült egy sportcsarnok uszodával, tehát egy olyan hely, ahova gondolom én, érdemes kijönni, nyugodt körülmények vannak. na most ez megváltozik, hogyha egy ipari objektum épül, arculatváltást is jelent egyben Nyíradonyban.
Polgár István:- Én, ennek az iparépületnek a megépítésének a település szempontjából ott gondolom a legnagyobb hozadékát és előnyét, hogy ebből az ötven-hatvan főből, akit közvetlen munkaerőként foglalkoztat, igen nagyszámú diplomás emberre van szüksége. Kisvárosok egyik igen nagy problémája, hogy nem tudnak fiataloknak képzettségüknek megfelelő munkahelyeket biztosítani. Ha ezt meg tudnánk valósítani ezt a beruházást, úgy gondolom, hogy ezen a területen egy jelentős előrelépést hozna.
- Az Energia Klub elég hosszú ideje foglalkozik azzal, hogy Magyarországon milyen alternatív energiatermelésre kerülhetne sor. Most az európai uniós csatlakozás után Magyarországra milyen feladatok várhatnak és egyáltalán hogy állunk ezeknek a feladatoknak a végrehajtásával?
Kőrös Gábor, az Energia Klub vezetője:- Magyarországon 3,6 százaléknyi alternatív energia van az összes megtermelt energiaforrások között, ez azt jelenti, hogy a hőenergia és a villamos energia itt együtt számít, ennek a nagy része, tűzifa. Ha csak a villamos energia megtermelését vizsgáljuk, akkor ez a szám, az még alacsonyabb, körülbelül fél százalék, tehát az összes megtermelt villamos áramnak a fél százaléka származik úgynevezett megújuló energiaforrásokból, itt elsősorban a vízenergia, a napenergia, a szélenergia, illetve a biomassza, valamint a földhő, azaz a geotermális energia.
- Van erre Magyarországon valamilyen stratégia, hogy melyiket szeretnénk erőteljesebben fejleszteni? Én úgy tudom, hogy például a szélerőműkkel kapcsolatban van egy előírás, de hát ott sem tartunk még talán sehol?
- Ez egy nagyon jó kérdés a stratégiára vonatkozóan, de mielőtt erre válaszolnék, hadd mondjam el, hogy Magyarország számára bizonyos célokat tűzött ki az Európai Unió, hogy a 2010-es évre, milyen célértékeket kell elérjünk, hogyha a teljes energiatermelést vesszük számba, akkor 7,2 százalék - tehát meg kell duplázzuk az eddigi teljesítményünket, ha viszont a villamosenergia-termelésnek a részarányát szeretnénk javítani, ennek a célértéke 2010-re 3,6 százalék.
- A fél százalékról?
- A fél százalékról, igen,. ami már egy komoly ugrást jelent a számunkra.
- Mi kell ahhoz, hogy ez megtörténjen?
- Nyilván ahhoz, hogy ezeket a számokat el tudjuk érni, országos szinten egy nagyon jól átgondolt koncepcióval, stratégiával kell rendelkeznünk, és nemcsak a megújuló energiaforrások tekintetében, hanem az energiaszektor tekintetében teljesen. Na most ez sajnos nincsen nekünk, kvázi egy kapitány nélküli hajóban sodródik ez a téma.
- Kinek lenne a dolga?
- Itt mindenképpen a mindenkori a kormánynak a felelősségét emelném ki.
- Mikortól kezdve mulasztottak ez ügyben a mindenkori kormányok?
- Magyarországon, úgy, mint az összes többi országban komoly hagyománya volt a megújuló energiaforrásoknak, hogyha a középkorban arra gondolunk, hogy a Bakonyban, illetve az Alföld az tele volt szélmalmokkal, a vízenergiát már nagyon régóta használják, a biomasszáról, hogyha tűzifaként beszélünk, akkor megint csak nem kell magyarázni, tehát ennek meg volt egy komoly hagyománya. Az iparosítással kapcsolatban, az úgynevezett fosszilis, vagy nem megújuló energiaforrások kerültek előtérbe, úgy mint a a kőolaj, földgáz, szén, illetve sorolnám még a nukleáris energiát is. Amikor kezdett kiderülni, hogy ezzel várhatóan valami probléma lesz, tehát a készletek erősen fogyóba kezdtek átlendülni, illetve kiderült az is, hogy a fosszilis energiahordozóknak az égetés az egyéb más problémákkal is jár, gondolok itt a klímának a megváltozására, Magyarország azt gondolom, egy kicsit később ébredt e tekintetben, Németországban erős kutatás folyt már a kilencvenes évek elején, mi országos szinten most kezdünk ébredezni.
- Mármint, hogy kormányzati munka csak most kezdődik, vagy valami, de az igazából nem eredményes?
- Én úgy gondolom, hogy ez inkább csak a retorika, a beszéd szintjén van meg, hatékony lépések azok még váratnak magukra, 2004 májusában az ország kapott egy jelentést Brüsszelből, hogy milyen politikát folytat a megújulóknak az elterjesztése érdekében és ez a jelentés kiemel néhány dolgot. Megemlíti, hogy Magyarországon sokféle támogatás van a megújuló energiaforrások elterjesztésére, de ezek a támogatások nem hatékonyak.
- Mert milyen támogatások vannak; és egyáltalán, mennyi pénzről beszélünk?
- Hogy összességében mennyi pénzről beszélünk, az egy nehéz kérdés, mert hogy többféle támogatás van ma Magyarországon, van egy részről beruházási támogatás, amelyet teljesen az állam finanszíroz, ez az úgynevezett Nemzeti Energiatakarékossági Program, ami az előző kormány alatt Széchenyi Terv néven futott, az figyelhető meg, hogy évről évre kevesebb az a rendelkezésre álló pénzösszeg, amit ilyen célra fordítanak. Idén ez már csak százmillió forint volt.
- Ez most mit jelent, tehát, hogyha egy családi házban napkollektorokat szeretnének felszerelni, vagy esetleg a földhőt hasznosító szivattyúkkal szeretnének fűteni, energiát termelni, akkor erre kérhetnek és kaphatnak támogatást?
- A pályázati kiírásban szerepel egy harmincszázalékos maximális támogatás, a napkollektoroknál egy speciális kategória van, ami azt jelenti, hogy 250ezer forintig finanszírozzák ezeket a rendszereket. A probléma elsősorban nem itt van, persze ez a támogatási hozzájárulás is lehetne magasabb, a problémát én ott látom, hogy a teljes támogatási keretösszeg, az nagyon alacsony, hiszen egy tízmilliós országhoz, százmillió forint, hogyha elosztaná ezzel a 250ezer forinttal, ez azt jelenti, hogy egy négyszáz háztartásnak tudnának segíteni. Ennél sokkal nagyobb az igény, és sajnos itt a pénzelosztás körül is voltak idén mindenféle anomáliák, ez azok között a kategóriák között szerepelt, ahonnan először elvonták a forrásokat.
- Én el tudom képzelni, hogy kis családi házak ilyen irányú fejlesztésére nem futja, de az óriási lakótelepek, ahol egy 54 négyzetméteres lakásban élő család nyáron is nyolc-kilencezer forint távfűtési díjat fizet, elképzelhető, hogy ebben a zónában lehetne vagy kellene sokkal többet tenni, hogy a méregdrága fűtőanyagokat váltsák. Erre sincsenek tervek, vagy vannak tervek, de nincs hozzá pénz?
- Indultak bizonyos lakótelepi rehabilitációs programok, Dunaújvárosban átadtak egy úgynevezett mintaházat is, amelyet mind energiahatékonysági szempontból, mind megújuló barátmódon felújítottak, én ezt úgy gondolom, hogy ezek még fecskék, amelyek megjelentek és nagyon remélem, hogy ezt még fogja követni további felújítás. Itt elsősorban azt gondolom, hogy az igény meglenne rá, a pénzügyi keret az, ami nagyon szűkös.
- Hogy csinálják ezt azokban az országokban, ahol már jobban állnak, és mennyit fordítottak ara, hogy ezek az arányok javuljanak?
- Nagyon érdemes megnézni a szomszédos Ausztriát; ott országos és tartományi szintű lehetőségek is adódnak, és gyakorlatilag nagyon jól működő és hatékony támogatási rendszer az, ami Ausztriát az elsővé emelte Európában, Ausztria bár kevésbé jó természeti adottságokkal rendelkezik, a napenergia tekintetében mint Magyarország, ennek ellenére Ausztriában a legmagasabb az Európában egy főre jutó napkollektoroknak a négyzetmétereinek a száma.
- Említette, hogy Magyarországon egykor nagyon sok szélmalom volt, és a vízierőmű hatásait és éreztük. Ebből nem lehet valami tanulni?
- Magyarországon van egy olyan jellegű támogatás is, ami nem a beruházást támogatja, hanem a megújulókból megtermelt elektromos áramot támogatja meg egy bizonyos összeggel, méghozzá az áramszolgáltatókon keresztül, kvázi a törvény kimondja azt, hogy az áramszolgáltatóknak az összes megújuló energiaforrásokból termelt elektromos áramot, kötelezően meg kell vásárolnia, ráadásul egy támogatott áron. Ez az a tény, ami segítheti az egyes megújulóknak az elterjedését, úgy mint a szélerőműveknek az elterjedését is, ez Németországban egy rendkívül jól működő rendszer, ott ugye elérték már a 15ezer megawattnyi beépített kapacitást, ami hatalmas szám, akkor, hogyha azt nézzük, hogy Magyarországnak a teljes kapacitása az nyolcezer megawatt körül van, én azt gondolom, hogy elsősorban a szélerőművekre a kisebb vízierőművekre, illetve a geotermelésű erőműveknek a létrejöttéhez lehet ez majd egy nagy segítség, nyilván ebben az esetben nem csak a támogatási rendszernek kell meglennie, hanem az egyéb körülményeket is egyszerűsíteni, gyorsítani kellene. Szélerőmű felállításához legalább egy évig kell mérni az ottani szélsebességet, hogy egyáltalán megérje ott ez a beruházás. Az engedélyeztetési eljárás az egy nagyon bonyolult és hosszas procedúra, egy-másfél évet igénybe vehet, több mint huszonkét hatóságnak az előzetes hozzájárulása kell ahhoz, hogy egy szélerőművet felállíthassanak.
Bene Kornélia - Varga Júlia