Ózd környékén 15 évvel ezelőtt egy háromszor akkora erdő volt, amint amekkora most van. Időközben ugyanis a kétharmadát egyszerűen ellopták. Eleinte csak az ipari csődök miatt nincstelenné vált földönfutók lopkodták a fákat, ma már azonban szervezett bűnözői csoportok vágatják ki az erdőket.
Ózd környékén 15 évvel ezelőtt egy háromszor akkora erdő volt, amint amekkora most van. Időközben ugyanis a kétharmadát egyszerűen ellopták. Eleinte csak az ipari csődök miatt nincstelenné vált földönfutók lopkodták a fákat, hogy eléldegéljenek még egy darabig a tüzelőért kapott pénzen.
Azt mondják, hogy ma már viszont az illegális fanyűvés üzemszerű méretekben folyik. A kóbor gallygyűjtögetőket egyszerűen elkergették a láncfűrészes profik. Ez az egész mindeddig a magánbirtokosok és a tolvajhadsereg sehova nem vezető háborúja volt, de most valamilyen okból a rendőrség megelégelte a dolgot. A tét most már az egykori Ózd környéki erdők kevesebb, mint megmaradt egyharmada.
Grédics Szilárd, a szilvásváradi erdészet vezetője elmondta, hogy nagyon jól ismerik már azokat az embereket, akik szinte naponta járnak fát vágni az erdőre, persze illegálisan. Megpróbálják ugyan számlákkal igazolni a fa eredetét, de a számlák sokszor hiányosan vannak kitöltve. Az úgynevezett Boroszló-völgyben tizenhárom év kellett ahhoz, hogy a lakóházaktól a völgy végéig gyakorlatilag teljesen eltűnjön az erdő, ez körülbelül 80 hektárt jelent.
A rendszerváltás óta folyik ez a nagyméretű illegális fakitermelés – magyarázta Zsigrai Árpád, Arló polgármestere –, mert azelőtt az állami erdészet kezében voltak az erdők, amiket komolyan védtek és komoly volt a retorzió is a fatolvajokkal szemben. A privatizáció óta azonban, ahogy magántulajdonba kerültek az erdők, nem lehet ilyen szinten megoldani az őrzést, így pedig elkezdődött a szabadrablás.
Eleinte még csak kisebb adag fát loptak el, amit kézben vagy biciklin is el tudtak vinni. Miután azonban nem kapták el őket, vérszemet kaptak a tolvajok és szamarakat kezdtek vásárolni, amikkel már nagyobb mennyiségű fát is el tudtak szállítani. A kivágott fa nagy része persze nem magánhasználatra kellett, hanem kereskedők vették át. Volt idő, amikor Arlóból huszonnégy teherautó indult el hajnalonként a lopott fával.
Próbálták ugyan őrökkel védeni az erdőt, de a tolvajok megfenyegették őket és a családjukat, így aztán már senki nem merte vállalni a munkát. Ma az önkormányzat alkalmazásában álló férfiak, négyen, öten együtt járják az erdőt, plusz egy kamerás megfigyelő rendszert is kiépítettek. A környéken az erdő hetven százaléka tűnt el. Azt a módszert alkalmazzák, hogy szegény emberek nevében vásárolnak erdőt, amit aztán kitermelnek. Amikor ezért a tulajdonost meg akarják büntetni, akkor derül ki, hogy ez lehetetlen, mert neki egyáltalán nincs vagyona. Ha teljesen lecsupaszították a területet, akkor eladják azt.
A település lakói tisztában vannak azzal, hogy ki él falopásból, és ha nem is értenek velük egyet, elfogadják, hiszen nagyon kevés munkalehetőség van, élni pedig kell valamiből. Az ózdi Erdőbirtokossági Társulat elnöke, dr. Bárdos Ákos is úgy érzi, még bizonyos szervek is másodlagos illegális szociális védőhálóként gondoltak a magánerdőkre, tehát tolerálják az erdőirtást, esetleg abból a megfontolásból, hogy így kevesebb segélyt kell kifizetniük. A munkanélküliség azonban nem lehet mentség a falopásra.
Farkaslyuk polgármestere, Gábor Dezső egyenesen szervezett bűnözésről beszél, ahol névtelen telefonokat kapnak az erdőőrök, és a családjukat fenyegetik. Érthető tehát, hogy nem mernek keményebben fellépni a tolvajok ellen. Lakossági láncolattal próbálkozik a település, tehát a lakók bejelentésére számítanak, és január elsejétől elindítottak egy őrző-védő szolgálatot is.
Ózd rendőrkapitánya arról számolt be, hogy tudják, kik a falopások megbízói és kik a kivitelezők, de a lakosok a tárgyalási szakaszban már nem merik vállalni vallomásukat, mert féltik a családjukat és persze magukat is.
Balázs Bea riport-összeállítása nyomán