Magyarország fosszilis energia hordozókban vagyis szénben, olajban, földgázban nem túl gazdag ország. Viszont a megújuló források közül a biomassza termelés elég jelentős lehet.
Nagyon sokan lelkesednek azért, hogy energiaerdőket telepítsenek vagy energia-füvet termesszenek. Mennyire lesz ez természet közeli vagy az ökogazdálkodásba beilleszthető termesztési forma, hiszen egy ilyen intenzív energiaerdő termesztése a talaj erő utánpótlását szinte önkéntelenül vonja maga után és, hogy ha már a talajerőt pótolni kell, aligha szerves trágyával fogják megoldani.
Az energiaerdő telepítését ökológiai problémák is befolyásolják, bár véleményem szerint a gazdasági tényezők fogják elsősorban megszabni ennek az eljárásnak, ezeknek a technológiáknak a jövőbeni elterjedését. Ami az ökológiai részét illeti, hazánkban jelenleg olyan 1,8 millió hektár átlag alatti minőségű terület található, amely már szántóföldi kultúrák esetén extenzív technológiai lehetőséget, termesztéstechnológiát tesz lehetővé és viszonylag szerényebb jövedelem elérését. Az energiaerdő az gyakorlatilag egy korlátlan piaccal rendelkező terméket produkál. A szántóterület és az EU által támogatott területek között is mintegy 1 millió hektáros különbség van, akkor ezek a gyengébb értékű területek is bevonhatók lennének növénytermesztés károsodása nélkül a termesztésbe.
Ha túltermesztjük őket, tehát nem vágjuk ki őket, akkor eleve már több metánt bocsátanak ki az elkorhadó fák révén a levegőbe, mint amennyit egyébként a helyes erdőgazdálkodás bocsátana a kitermeléssel és az újratelepítéssel.
Mangel Gyöngyi