Az Országos Környezetvédelmi Tanács feladata segíteni az állami természetvédelmet szaktudása szerint. Milyennek látják a civilek az állami természetvédelem jelenlegi helyzetét és jövőjét? A legutóbbi tanácskozáson erről vitatkoztak a tanácstagok. Voltak, akik úgy vélték, hogy az állami és a társadalmi természetvédelem is hatalmas fejlődésen és egyfajta átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt években kiteljesedett egy olyan nemzeti parki hálózati program Magyarországon, amely immár tíz nemzeti parki igazgatóság rendszerében foglalja össze a természetvédelem hatósági kezelési kérdéseit. Bővülnek a védett területek, nagyon komoly szakmává vált a természetvédelem. Ennek bizonyítéka, hogy a természetvédők komoly és magas állami kitüntetéseket kapnak.
Komoly kérdés, hogy a jövőben hogyan alakul a védett területek kezelése, sorsa, szükséges-e és ha igen, akkor hogyan a természetvédelmi kezelés és a hatósági kérdések kettéválasztása. A megoldás mindenképpen ott mutatkozik, hogy a kettéválasztás esetén mindkettő ugyanolyan erős maradhasson, mint, ahogy az 2000-re kialakult.
- A tanács hogyan tudja támogatni a helyettes államtitkárt, amikor a költségvetési keretből megpróbál megfelelő összeget megszerezni a természetvédelem számára. Az Országos Környezetvédelmi Tanács ehhez indirekt módon tud hozzájárulni - felelte Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója, az OKT tagja. A fontossági sorrend és az új feladatok megjelölésével, ami természetszerűleg emberi vagy pénzügyi forrásokat igényel. Azzal tudunk mi segíteni, hogy komoly szakmai támogatást adunk a természetvédelem munkájához.
A harmadik nagyon fontos kérdés, hogy az EU-ban Magyarország és a természet védelme, hogyan fog megjelenni, az unió palettáján, erről már a csatlakozás előtt is nagyon sokat beszéltünk. Bizonyosságot kapunk-e arról, hogy igen is fontos az uniónak a mi természetvédelmi munkánk, amit a saját területeinkért teszünk? Ebben a kérdésben a legfontosabb, hogy a Natura 2000-es területeken hogyan lehet egy új fajta fenntartható környezetbarát fejlesztést megoldani, hogy lehet az ott lévő természeti értékeket jól és jobban hasznosítani, hogy ez ne váljék a természet kárára, de az ott élő, gazdálkodó személyek egy új fajta szerepkörbe kerülhessenek. Itt nagyon komoly kormányzati összefogásra, kormányzati munkamegosztásra van szükség és olyan üzenetre az EU különféle szakbizottságai felé, hogy Magyarország pontosan tudja, mit akar a pusztákon, mocsarakon, ártereken, mert az EU-tól érkezhetnek ide források a strukturális alapból az agrár-környezetvédelmi programhoz.
B. Fülöp Katalin