A még megmaradt hazai vizes élőhelyek védelme és rehabilitációja elsődleges fontosságú a természetvédelemben.
Darány és Barcs környékén egy olyan vizes élőhely bújik meg, amelyre méltán lehet büszke a magyar természetvédelem. A mocsaras vidék gazdag védett és fokozottan védett növényekben, állatokban. Itt található meg a fokozottan védett király haraszt, s szinte a Kárpát-medencében egyedül itt talált otthonra a fűzlevelű gyöngyvessző. Az égerligetek és égerlápok is vadregényes tájat, élőhelyeket rejtenek. A mocsaras vízfelszinen ringatózik a pasztel színű tündérrózsa s nem messze virít a különleges turbánliliom. A homok pusztákon megtalálható az ökörfarkkóró sokféle fajtája. Ezen a tájon csodálatos tanösvény kanyarog végig, melynek hatalmas előnye, hogy útjelzőtábláin a közelben virító, élő és fészkelő növényeket és állatokat egyértelműen lerajzolja és leírja a szükséges ismereteket is.
A vizes élőhelyeken otthonra lelő gyíkok, teknősök, siklók társasága biztos élelmet jelent a ritkaságnak számító fekete gólyának. A fekete gólya, ismertebb fehér rokonához képest sokkal félénkebb, rejtőzködőbb ezért is lehet nagyon keveset látni belőlük. Kedveli az öreg, idős tölgyeket, amelyket leszállófának vagy pihenőfának használ. Ezen a vidéken jól érzi magát, mert szegényes a cserjeszint, így könnyen a magasba tud lendülni. A madarak közül ezen a tájon él még réti sas is, s nem ritka vendég a vidra sem.
Balogh István