Adatbázis Magyarország élőhelyeiről (Kossuth Rádió / Szonda/Tudomány)

Bár hazánk növényzetének kutatása több mint kétszáz éve folyik, csak most nyílt rá lehetőség, hogy egységes adatbázist hozzanak létre Magyarország élőhelyeiről.  A projekt a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének keretében zajlik. Molnár Zsoltot, a program vezetőjét kérdezte Esti Judit.
- Önök most azt térképezik föl, ami még olyan állapotban van, mint a bronzkorban?
- Azoknak a származékait. Olyan állapotú növényzet, mint egykor lehetett természetes állapotban Magyarországon, szinte sehol sincsen, kivéve azokat a helyeket, ahol a növényzet képes néhány év alatt vagy néhány évtized alatt regenerálódni egy ősi állapotig. Ilyen például a folyók mederszélén található iszapnövényzet, ami néhány év alatt olyan tud lenni, mintha teljesen ősi állapotban lenne. Ilyenek a Kiskunságnak a szárazhomoki gyepjei. De mondjuk egy tölgyes, amit már többször levágtak, még ha most magára hagynánk, akkor is több száz év kellene ahhoz, hogy természetszerűnek nevezhessük.
- Ezek a területek, ahol megmaradt az ősi természet vagy a természet az ősi formájában, jobban tudják magukat újratermelni, regenerálni, és ezáltal újrateremtik azt a természetes közeget, amit nagyon-nagyon leromboltunk már?
- Igen, erre kell gondolni. Például olyanokra, hogy Magyarországon egymillió hektár szántóterületet kell fölhagynunk az EU-csatlakozással párhuzamosan. Ezek a szántóterületek különféle funkciót kaphatnak a későbbiekben. Lehet rajtuk újból szántóművelés esetleg, épülhetnek rájuk épületek, vagy erdőt telepíthetünk rájuk. De igen sok helyen a legfontosabb funkciójuk az lehet, hogy a természet kap vissza olyan felszíneket, ahol regenerálódhat, hiszen ezek a szántók általában a legrosszabb termőhelyűek, tehát túl szikesek vagy túl homokosak, túl sziklásak. És általában ezeken a helyeken nagyon jó a növényzet regenerációs képessége..

<<Vissza