Őshonos fajokkal maradnak életben az erdők (Kossuth Rádió/ Vállalkozásklinika)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Az erdőtelepítésnél össze lehet hangolni a magán és állami érdekeket. Nehezebb a helyzet azonban a fafajok megválasztásánál. Mégis azért kell valamilyen irányelv, hogy erdeink egészségesen legyenek ötven-száz év múlva is. A magyar erdők jelenleg hatvan százalékos arányban állami és negyven százalékos arányban magántulajdonban vannak. Ha az új erdőtelepítések megvalósulnak, akkor már a magánerdők lesznek túlsúlyban, hiszen az új erdőtelepítések legnagyobb részét magánterületeken hajtják végre. Most itt jön a gond, hogy vajon milyen fafajokkal helyes és érdemes ezeket a területeket hasznosítani? Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy össztársadalmi környezet- és természetvédelmi érdekből az elsőrendű válasz, hogy őshonos fafajokkal és a termőhelynek megfelelő fafajokkal, és ennek megfelelő szerkezetű állományokat hozzunk létre. A magyar táj azonban olyan, hogy igen jelentős részén gyertyános tölgyeseket lehet létrehozni - mint őshonos faállományokat. A tulajdonos pedig szeretne gyorsan fát, és gyorsan hasznot remélni ettől az erdőtől, és ezért a tulajdonosok igen jelentős része akácot, és nyárfát kíván telepíteni, esetleg fenyőt, mert hiszen az akác hamar hasznosítható és hamar ér el olyan mérteket, hogy akár szőlőkarónak, vagy oszlopnak is fel lehet használni. Több ilyen tulajdonosossal beszéltem: például a legszebb gyertyános, tölgyes erdeik mellett telepítették az akácost. Ez egy természetelleni vétek, s bár ezt tudják, hogy ide nem az kellene. Talán egy számmal tudom ezt érzékeltetni: ma a magyar erdőkben a fafaj összetételt tekintve az akác képvisel legnagyobb arányt, ma több mint húsz százalékát az erdei területnek az akác foglalja el. Ez pedig azért nem kívánatos - és ezt valamilyen úton-módon anyagi ösztönzéssel kell féken tartani -, mert ha a természeti törvényekkel ellentétes cselekedetet bárki elkövet, akkor annak bizony az erdő stabilitása a tét. Megjelennek a másodlagos károsítók, mert hiszen legyengül a faállomány és jön a gomba, a rovar, és az egyéb kár, ami aztán erdőpusztuláshoz is vezethet.

<<Vissza


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.