A magyarországi folyók nyári vízszintje ugyanis évtizedeken belül akár a jelenleg szokásos felére is csökkenhet
Növény- és állatfajok kipusztulása, 2,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, éhínség és vízhiány - egyebek mellett ezeket tartalmazza az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos második jelentése, amelynek a nyilvánosságra hozatalát több ország is megakadályozta volna.
Ha az országok nem változtatnak azonnal a klímapolitikájukon, 2080-ra már 600 millió embert fenyegethet az éhínség - állapítja meg az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága által készített második jelentés. A dokumentum szerint 70 éven belül az állat- és növényfajok ötöde kipusztulhat.
Szmog és trópusi betegségek
A klímaváltozás ellen hatékony fellépés elmaradása esetén nőhet a környezetszennyezés, a szmog, emiatt romolhat a lakosság egészségi állapota, és a jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt egzotikus, trópusi betegségek jelenhetnek meg mérsékelt égövi területeken.
A második jelentés hosszasan taglalja a vízhiánnyal kapcsolatos félelmeket: ezek szerint 2080-ra a Föld lakosságának harmada nem juthat elegendő ivóvízhez, ennek következménye lehet az is, hogy háborúk törnek ki a vízforrások birtoklásáért.
Akiknek hátrányt jelent
Bár a jelentést elfogadták a kormányközi bizottságban közreműködő államok, több ország egyelőre nem hozta volna nyilvánosságra a dokumentumot. Ligetvári Ferenc, a Szent István Egyetem tanára az InfoRádiónak elmondta, a nagyiparral rendelkező államoknak jelentős gazdasági hátrányt jelentene, ha a teljes energiafelhasználásban csökkentenék a fosszilis energiahordozók arányát.
Hozzátette: nyilvánvaló, hogy Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban megvan az elkötelezettség a nagy mennyiségű szénfelhasználás irányába, ez pedig hosszú távon akadályozza, hogy az országok egyezségre jussanak. Szaúd-Arábia pedig akkor járul hozzá az olajkitermelés csökkentéséhez, ha a világ országai megfizetik neki a különbözetet. Ellenkező esetben szegény országgá válna.
Magyarország erre számíthat
A Kárpát-medencére vonatkozó prognózis szerint a következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, az árvizek ugyanakkor hevesebbé válnak, visszaesik a fűtési igény, ám növekszik a légkondicionálás energiaszükséglete.
A térségben várhatóan csökken a csapadék mennyisége, az aszály főként a folyami hajózást nehezíti meg, a magyarországi folyók nyári vízszintje ugyanis évtizedeken belül akár a jelenleg szokásos felére is csökkenhet.
Nagy Tamás