A sasok után több holló és vetési varjú is mérgezés áldozata lett. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület igazgatóhelyettese elmondta, a varjútelepek megóvása azért is fontos, mert több védett madár az elhagyott varjúfészkekben költ.
Még nem zárult le a nyomozás a mérgezések ügyében, de a madárpusztulás oka valószínűleg az, hogy egyes gazdálkodók mérgezett csalit tesznek ki a jószágukra támadó ragadozók ellen - mondta az InfoRádiónak a Magyar Madártani Egyesület igazgatóhelyettese.
Orbán Zoltán szerint a probléma az, hogy a mérgek nem szelektívek, minden állatra egyformán hatnak, sőt, gyakran nem is azok az állatok eszik meg, amelyeknek a gazdák szánták.
A legtöbb sas a Jászságban pusztult el mérgezés miatt, a szakértő szerint azért, mert egy ottani gazda a galambjait akarta megvédeni a héjáktól, ezért mérgezett tetemeket tett ki, a héja azonban nem eszik dögöt, ellentétben a sassal - közölte Orbán Zoltán.
A vetési varjak telepeinek megőrzése is fontos, hiszen a kék vércse, a védett erdei fülesbagoly és a fokozottan védett kerecsensólyom is a varjak által készített fészektelepeken költ.
A szakértő elmondta: ha a varjak valamilyen okból eltűnnek, hiába van bőven táplálék a környéken, a ragadozó madarak nem tudnak fészkelni. A madártani egyesület munkatársai ezért gyakran mesterséges fészkeket készítenek nekik, ez azonban pénzbe és időbe kerül.
Litauszky Balázs