2012. március 4. - Magyarországon 2011-ben 959 állatkínzással
kapcsolatos esetből mindössze 40 került bírósági szakaszba. A valódi
esetek száma azonban ennek a többszöröse is lehet. A statisztika javítása érdekében a büntető törvénykönyv szigorítását sürgetik. Az állatkínzásos esetek visszafogására az Orpheus Állatvédő Egyesület az új állatvédelmi törvény mellett, más rendészeti szervvel egyenértékű állatrendőrség létrehozásában látja a megoldást.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy nehéz kideríteni, ki követte el az állatok jólétét sértő bűntettet. A Hollandiában és az Egyesült Államokban sikeresen működő, állatvédelmi rendőrség ebben jelenthetne megoldást. A szervezet elsődleges célja az állatkínzás visszaszorítása, mivel a civil szervezet képviselőjével ellentétben, a bűnüldöző szervnek jogában áll elkoboznia az állatot, amennyiben rosszul bánnak vele. Az állatrendőrséget azonban külön kell választani az állatvédelmi törvénytől, az állatrendőrség a rendészeti jogkörhöz és nem a bűntető joghoz tartozik.
Az ismertté váló cselekmények alapján az állatkínzásos büntető eljárások száma évről évre nő. További problémát jelent, hogy az emberek többsége nincsen tisztában azzal, milyen hivatalos lépéseket lehet tenni az állatok védelmének érdekében. Az OzoneNetwork hétfőn 22 órakor kezdődő Egyenlítő című műsorának vendégei dr. Baranyi Róbert jogász, Pálinkás Viktória, a Fauna Alapítvány munkatársa és Bajomi Bálint biológus szerint nem a büntetőjog az egyetlen eszköz az állatvédők kezében: a jegyző is kiszabhat állatvédelmi bírságot és indíthat eljárást, amennyiben valaki egy állatok védelmét sértő esetet jelent.
A ForestPress hírei rendszeresen megjelennek az OzoneNetwork Televízió hétköznap este 10-kor kezdődő Egyenlítő című műsorában.
