2015. március 2. - Adatok segítségével prognosztizálni lehet az elkövetkező időszakokra egy-egy földrészlet tekintetében a várható klimatikus viszonyokat.
Az OzoneNetwork 2015. március 2-ai adásában Borovics Attila igazgató (NAIK ERTI), Csóka György osztályvezető (NAIK ERTI) és Mátyás Csaba akadémikus, a NymE emeritus professzora számol be az agrárklíma kutatás eredményeiről.
Miközben egyre nyilvánvalóbb jelei vannak a klímaváltozásnak, sajnos sokan még mindig szkepticizmussal szemlélik az előttük zajló folyamatokat. Magyar szakemberek viszont úgy gondolták, ahelyett, hogy parttalan vitákat folytatnának, inkább kutatásokkal és megoldási javaslatokkal rukkolnak elő.
Magyarországon az elmúlt 50 év adatai jelentős erdőkárokról árulkodnak. Csóka György erdőmérnök arra világított rá, hogy ezek egyértelműen a klímaváltozással vannak összefüggésben. Igaz az erdőségek mindig ki voltak téve például aszályoknak, vagy jégkároknak, de ezeknek megváltozott volumene és gyakorisága súlyosbította a helyzetet. A fél évszázad alatt az időjárási hatások hatalmas területeket érintettek, jelentős károkat eredményezve. Egyes meggyőződések szerint a természetes folyamatok majd helyrehozzák a veszteséget és visszaállítják az egyensúlyt. Mátyás Csaba akadémikus azonban a legutóbbi eljegesedésre hívja fel a figyelmet, ami 15 ezer éve történt. Azóta kialakultak az életközösségek. Hozzátette: mi nem tehetjük meg, hogy több ezer évben gondolkodjunk. Az Agrárklíma Projekt célja nem kifejezetten a tudományos kérdések megoldása, bár a munkához ez is hozzátartozik. A projektben a rurális vidéki térségek monitorozásával foglalkoznak, pontosabban, hogy mi fog történni a klímaváltozás következtében. A megfigyeléseket az erdőségekre, szántókra és a legelőkre terjesztették ki. A választás azért ezekre a típusokra esett, mert itt nincs lehetőség úgymond „menet közben beavatkozni”. Ugyan nehéz megjósolni, hogy mi várható a klímaváltozás következtében, de valószínűleg egy kontinentális száraz éghajlatú országgá alakul a térség. Mátyás Csaba eloszlatja azokat a reményeket, hogy pálmák alatt fogunk hűsölni, ugyanis a nyarak sokkal aszályosabbak lesznek, mint eddig. A mediterrán éghajlaton a tenger ezt a hatást pufferolja, de tenger híján az is ront a helyzeten, hogy itt a Kárpát-medencében a medence-jelleg felerősíti az aszályt. Ha ez bekövetkezne, akkor télen hó helyett inkább eső lenne várható. Nyáron a kevés csapadékmennyiség is csökkenne, és az is csupán az intenzívebb csapadékos alkalmakkor hullana le, és így nem tudna hasznosulni. Ami nagyobb gond, hogy akár károkat is okozhat.
Az adatok segítségével lehet megalapozottan kijelenteni, hogy például a Keszthelyi hegységben minden bizonnyal gondok lesznek.
Különös figyelemmel vannak a bükk, mint érzékeny fafaj iránt, melyre akár szenzorként is tekinthetünk. A rendszer az egyik legfontosabb erdészeti mutató, a famagasság változását is jól jelzi, ami pedig a jövedelmezőséggel áll szoros összefüggésben.
Az online felületen a térképek segítségével a fafaj, a kor, a talajtípus alapján kereshetünk többek között. A klímaváltozás paramétereinek változtatásával különböző szcenáriók képezhetőek, egy-egy községhatár vagy erdőrészlet területére.
A jelenlegi tudásunk szerint olyan forgatókönyv is elképzelhető bizonyos területeken, amely szerint nincs erdészeti megoldás.