2015. március 11. - Valóban szükségünk van annyi aranyra, amennyit kitermelünk?
Tanultunk-e a nagybányai vegyianyag-katasztrófából? A 15 éve történt tiszai ciánszennyezés az arany kitermelés eredményeként következett be, amikor 25 méteres szakaszon átszakadt a zagytározó gátja.
Aranyat többféle eljárással lehet bányászni. Nagybányán cianidos technológiát alkalmaztak, ez azt jelenti, hogy az aranyat cián segítségével nyerték ki az ércből. A folyamat során viszont visszamarad egy olyan zagy, amely ciánt, nehézfémeket és méreganyagokat tartalmaz. Problémás, hogy ez a maradék nem veszti el az idők során toxikusságát. A gond az, amikor a cianidot nem nyerik vissza, hanem ott hagyják a zagytározókban. Simon Gergely vegyianyag-szakértő szerint ez egy időzített bomba, ami magától sosem fog eltűnni, ezért ez a nyílt tározós cianidos kitermelési forma teljes mértékben elfogadhatatlan. Ez a szennyezőanyag sosem fog lebomlani.
A vegyianyag-szakértő szerint az ember több szempontból felelős a bekövetkezett katasztrófákért. A tiszai ciánszennyezés kapcsán felmerül a tározó nem megfelelő kialakítása, valamint az extrém esőzés szerepe is. Az is kérdés, hogy a nagy esőzések a klímaváltozás hozadékának tekinthetők-e. Simon Gergely azt mondta, hogy a probléma főleg abban áll, hogy olyan eljárásokat használunk, amelyeket nem tudunk kellőképpen kontrollálni. Benkő Dániel geológus hozzátette, hogy minden ilyen üzem tervezésekor mérlegelik a különféle természeti események kockázatát. Ha ezeknek a kockázatát alábecsülik, az egy tervezési hiba és ebben az esetben emberi mulasztásról van szó. Léteznek olyan technológiák, melyekkel viszonylag jól lehet szigetelni a tározók alját. Pár évtizede még nem volt szokás ez a fajta szigetelés, amely megakadályozhatta volna a különböző szennyező anyagok szivárgását is. Simon Gergely nem engedne bizonyos típusú szennyezőanyagok olyan nyílt tározókba való kibocsátását, amelyeket folyó mentén, vagy a védett természeti értékek mellé létesítenek. Arra mutat rá, hogy ebben a kérdésben sok jogszabálybeli hiba és hiányosság van, és mivel ezeket nem próbálják meg orvosolni, továbbra sem tanultunk a bekövetkezett katasztrófákból.
Nézzék meg március 11-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben a tiszai ciánmérgezés mellett a vörösiszap-katasztrófáról is beszélget Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője és Benkő Dániel, a WWF Magyarország geológusa.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/2015.03.11.-vegyianyag-katasztrofak-x3WMg4RtLhlk75Oi