Az alföldi turjános és a kisalföldi homokpuszta: hazánk rejtett kincsei a TV2 műsorán (ForestPress)

2013. augusztus 21. – A katonai lőterek elzártsága őrizte meg az értékes élővilágot; A Magyar Honvédség kiemelt feladatának tekinti a természeti értékek megőrzését és a korábban mellőzött területek állapotának javítását – tudhatjuk meg a TV2 augusztus 25-én reggel, 6 óra 30-kor kezdődő adásából. Az ember tájátalakító tevékenységének eredményeként napjainkra kevés maradt Alföldünk eredeti - Európában példa nélkül álló - növénytakarójából. Rozsnyai Aladár tudósításában a HM Budapesti Erdőgazdaság egy alföldi és egy kisalföldi területének természetvédelmi helyreállításába pillanthatunk be.
A vizenyős, süppedékes, nehezen járható növényzetet nevezzük turjánosnak – tudtuk meg a LIFE+ program gazdáitól. - Sok olyan faj él itt, amely kizárólag a Kárpát-medencére jellemző.
A Turjánvidék Natura 2000 terület déli fele két részből tevődik össze. Az egyik a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület, amely 1965 óta országos jelentőségű védelem alatt áll. A másik az 1876-ban alapított Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér. Hazánk egyik legnagyobb aktív katonai lőtere elzártsága miatt tudott megőrizni kivételes természeti értékeket – mondta Kovács Miklós erdészeti igazgató.

HOGYAN TUDJUK MEGŐRIZNI EZT AZ EGYEDÜLÁLLÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKET?
Ötéves természetvédelmi program indult el, melynek célja a Turjánvidék déli részének, számos ritka élőhely és faj otthonának megmentése. A „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén" című pályázat 2011 és 2016 között valósul meg, a LIFE-Természet alapból nyert támogatásnak köszönhetően. Megvalósítására az alábbi szervezetek fogtak össze:
Európai szintű védelem a veszélyeztetett fajok és élőhelyek megmentéséért
Az Európai Unió valamennyi tagországában felmérték, melyek a különösen értékes élőhelyek és fajok, és ezek a területek Natura 2000 minősítést kaptak. Az EU a természeti értékek megőrzéséhez pénzügyi forrást is biztosít a LIFE-Természet alapból. A Turjánvidék nagy része a Natura 2000 hálózathoz tartozik, ezért volt lehetséges, hogy védelmére pályázatot nyújtsunk be – tájékoztatott Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója.

MILYEN VESZÉLYEK FENYEGETIK A TURJÁNVIDÉK ÉLŐVILÁGÁT?
A TERÜLET KISZÁRADÁSA: A melegedő éghajlat, a kevesebb csapadék és a mesterséges lecsapolások miatt a vízigényes élőhelyek és élőlények fokozatosan visszaszorulnak.
ÖZÖNNÖVÉNYEK TERJEDÉSE: Az agresszív idegenhonos növények (elsősorban az akác, a bálványfa, az ezüstfa, a zöld juhar, a selyemkóró) kiszorítják az őshonos fajok egy részét, és átalakítják, elszegényítik az élőhelyeket.
HELYTELEN GYEPKEZELÉS: Az intenzív kaszálás egyhangúvá teszi a rétek szerkezetét, ezáltal csökkenti az ott előforduló fajok változatosságát, és kedvezőtlen életfeltételeket teremt a rákosi vipera számára is.
INFORMÁCIÓHIÁNY: Ha nem vagyunk tudatában a természeti értékek létezésének, nehéz megóvnunk ezeket - a kevés ismeret sokféle illegális területhasználatot eredményezhet.


A TURJÁNVIDÉK LIFE+ PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI
VÍZVISSZATARTÁS, VÍZKORMÁNYZÁS
Vízügyi műtárgyak telepítésével aktív és passzív módon akadályozzuk meg a vizes élőhelyek további kiszáradását.
IDEGENHONOS FAJOK ELTÁVOLÍTÁSA. ŐSHONOSOK TELEPÍTÉSE
Az özönnövényeket kíméletes vegyszeres és mechanikus módszerrel eltávolítjuk, helyükre - ahol szükséges - őshonos fafajokat telepítünk, hogy javuljon az élőhelyek természetessége.
KEDVEZŐ ÉLŐHELY LÉTREHOZÁA A RÁKOSI VIPERA ÉS SOK MÁS FAJ SZÁMÁRA
Területvásárlással, szürkemarha-legeltetés bevezetésével, szántók és faültetvények gyeppé alakításával teremtjük meg nagyméretű, optimális életterüket.
INFORMÁCIÓÁTADÁS
Segítséget nyújtunk a katonáknak ahhoz, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzék. Nagy hangsúlyt fektetünk a laikus és szakmai közönség tájékoztatására, valamint a természetvédelmi kezelések eredményének nyomon követésére is.


Honvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tudta, hogy a Győr környéki homokpuszták alig különböznek a Duna-Tisza köze homokterületeitől? Tudta, hogy a kizárólag a Kárpát-medencében előforduló magyar futrinka legnyugatabbra élő állománya itt él?
Kisalföldi Meszes Homokpuszta természeti értékei
Az európai jelentőségű magyar futrinka és homoki nőszirom mellett számos védett állat- és növényfajnak élőhelyet biztosító kisalföldi meszes homokpuszta egykor Győrtől egészen Esztergomig húzódott, mára azonban jelentős része megsemmisült.
A gyorsan terjeszkedő települések, a mezőgazdasági művelés fejlődése, a termőhelyek változása és az erdősítés néhány évszázad alatt szinte teljesen megsemmisítette ezt a különös, sokak számára ismeretlen védett élővilágot. Az egykori és jelenlegi katonai gyakorló területeken azonban a homokpuszta növényzete védve maradt.
A katonai használatnak köszönhetően találkozhatnak a környéken kirándulók a sárga virágáról ismert poloskaszagú kosborral, agárkosborral vagy fekete kökörcsinnel is. A védett növények mellett számos különleges állatfaj, így a hímjének feltűnő piros színéről felismerhető bikapók vagy a kisalföldi szirtipók, melynek első példányát itt találták meg a világon.
Az egykori legelőerdők maradványaiként álló több száz éves tölgyfák, amellett, hogy fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak, a nagy hőscincér és   nagy szarvasbogár állományának nyújtanak élőhelyet. A homokbuckák
közötti mélyedésekben kialakulhatnak kis vízfelszínek is, amelyek jelentős kétéltű állománynak nyújtanak szaporodóhelyet, így a barna ásóbékának vagy vöröshasú unkának.
A fennmaradt természeti értékek megőrzése érdekében a gönyűi lőtér 1992-ben része lett a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetnek, majd 2009-ben került be a Natura 2000 területek közé, a gönyűi homokvidék kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület részeként.

Kisalföldi Homokpuszta LIFE+ projekt
Ezeknek az értékeknek a megőrzésére biztosít lehetőséget az Európai Unió LIFE+ programja keretében elnyert 1,73 millió euró költségvetésű projekt, amelynek segítségével lehetővé válik a kisalföldi homokpuszta területén elhelyezkedő honvédségi lő- és gyakorlóterületek természetvédelmi célú helyreállítása – magyarázta Szőke Péter projekt-koordinátor.

A természeti értékeket veszélyeztető tényezők és akciók
A projekt keretén belül elsősorban a tömegesen elterjedt, más kontinensekről behurcolt növények, így a selyemkóró vagy a bálványfa eltávolítására is sor kerül. Mivel ezek gyors terjedésükkel kiszoríthatják a természetes élőhelyek fajait, és helyükön fajszegény, gyomos közösségek alakulnak ki, ezzel veszélyeztetik a hazai élővilágot.
A homokpuszta területén belül több helyen is gondot jelent a háztartási hulladék, gumi, műanyag, illetve veszélyes hulladéknak minősülő anyagok felhalmozása. A pályázat keretében felszámolják az illegális hulladéklerakókat, a használaton kívüli katonai épületeket, betontömböket. Helyükön a természetes domborzat és növényzet helyreállítása érdekében homokbuckák, buckaközi mélyedések kialakítására kerül sor.
A Magyar Honvédség kiemelt feladatának tekinti a természeti értékek megőrzését és a korábban mellőzött területek állapotának javítását.
A környezetvédelem és a honvédelem feladatainak összehangolása érdekében a területet használó katonai személyzet több alkalommal is természetvédelmi oktatásban részesül. A projekt keretében nagy hangsúlyt fektetünk a helyben lakók tájékoztatására is, hiszen az itt élők többsége nem tudja, hogy milyen gazdag természeti örökség közelében lakik.