2013. szeptember 20. - Egy egyezménytervezet szerint legkésőbb 2016. novemberében kezdődik el a verespataki arany kitermelése. Becslések szerint Verespatakon és környékén 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben, amelyet ciántechnológia alkalmazásával hoznának felszínre. A ciántechnológia okozta várható környezeti károk miatt azonban Romániában és Magyarországon is sokan ellenzik a vitatott beruházást.
Az aggodalomra az ad okot, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m3 cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.
Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának pénteki vendége Kajner Tibor, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke szerint a román parlament elé került törvény a törvények felettivé nyilvánítaná az arany kitermelését végző beruházót a várható profit érdekében. Kiemelte továbbá, hogy a rendelet nem csak környezetvédelmi, de eljárási illetve demokratikus szempontból is elfogadhatatlan a jövőnk szempontjából.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/2013.09.20.-a-verespataki-aranybanya-xMF9YQxdtgpsOqCc